Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

196 A közszerzemény feletti rendelkezés. közszerzemény ne egyenlő arányban illesse a házastársakat, hanem azt^. hogy a közszerzemény a befektetett vagyon értékével mintegy terheltnek tekintessék s hogy abból az öröklött vagyon első sorban kiadassék. (1874 november 6. 7484. sz. a.) 141. A külön vagyont tevő ingatlanon épült ház értéke közszerzeményt képez, s mint ilyen a különvagyont terheli. Szegedi tábla: A bizonyitási eljárás folyamán kihallgatott T. József és Sz. Mihály tanuk egybehangzó vallomásával hizonyittatik. hogy a csongrádi 5154. sz. tjkönyvbeli tanyaföldön, a mikor azt az örökhagyó Sz. Julianna elhalt szülei után megkapta, épületek nem voltak, hanem arra egy lakóházat, egy istállót és egy sertésólat az alperes és elhalt neje, az örökhagyó, házasságuk tartama alatt épitettek. Hogy ezek az. épületek az örökhagyó Sz. Julianna halálakor 800 forintot megértek, bizonyítottnak veendő a 19202/1893. sz. peridéző végzésben közölt jogkövetkezmény ellenére felperesnek az e tárgyban kitűzött tárgyalásróL történt elmaradása folytán. Minthogy pedig az emlitet tanyaföld ^zen beruházás folytán az épületekre fordított 800 forinttal többet ér; minthogy azt, hogy az épitkezés az örökhagyónak a hagyatékhoz immár nem tartozó egyéb örökölt vagyonából eszközöltetett, vagy hogy az örökhagyónak egyéb vagyona ezen épitkezés következtében értékcsökkenést szenvedett volna, nem is állitta tik; minthogy az az érvelés, hogy az épitkezés az örökhagyó tulajdonát tett 3/8 telek tanyaföld és és tartozékainak jövedelméből eszközöltetett, annál kevésbé fogadható el, mert ennek különben is a háztartást s a gyermekek nevelését éstartását fedezett jövedelme részben az alperesnek, mint a gazdaságot vezető férjnek munkásságával, tehát közreműködésével állittatott elő, s minthogy e szerint nem fogadható el az a feltevés, hogy az épületekben mutatkozó értéktöbbletnek, mint szerzeménynek egyedüli alapja kizárólag az örökhagyó vagyona: az épületekben fekvő 800 forintnyi értéktöbblet felét, vagyis 400 forintot az alperesnek az 1840 : VIII. t.-cz. 8. §-a értelmében közszerzemény czimén megitélni, s minthogy a tanyafölddel az azon levő épületeket is a felperesek nyerték örökösödés czimén tulajdonul, őket arra kötelezni kellett, hogy ezt az összeget megfizessék. (1894 február 22-én 199/1894. Curia helybenhagyja. 1895 június12-én 4931/1894.) 142. A közszerzeményre nézve a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön üzleti vagy pénzműveletéből az származott. a) Curia: Az kétségtelen ugyan, hogy a vagyon, a melyet felperes és a végrehajtást szenvedő férje házas együttélésük tartama alatt szereznek, közszerzemény. Téves azonban a felebbezési biróságnak az a kijelentése, hogy a felperes és a végrehajtást szenvedő férje között fennálló házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeményi minőségénél fogva a végrehajtást szenvedő férj mint a családfő tartozásaiért lefoglalható. Téves pedig ez a kijelentés azért, mert a közszerzeményre nézve^