Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

194 A közszerzemény terhe. beismeréséből pedig az tűnik ki minden kétségen felül, hogy a homonnai 6. sz. tjkönyvben felvett ingatlanok szintén a házasságuk tartama •elatt 2. rendű alperes nevére szereztettek; 2. rendű alperesnek emiitett adóssága tehát a homonnai 6. sz. tjegyzőkönyvben felvett ingatlanokat is terheli, minek azután az, hogy felperes követelésére magát ez ingatlanokból kielégiteni jogosult, természetes következménye, mit semi változtatván ezen az a körülmény, hogy az emiitett ingatlanok felerészben 1. rendű alperesre, mint egyik közszerzőre Írattak át a nyilvánkönyvben; mert a keresethez A) alatt mellékelt közjegyzői okirat szerint, ez átirás közszerzeményi jogczimen eszközöltetett s ezzel az ingatlanoknak közszerzeményi természete csak megerősittetett, a közszerzeményi természetű vagyonokat pedig, mint ez fentebb előadatott, a szerző házastárs adósságai terhelvén, azok az által, hogy részben a másik házastárs nevére iratnak át, nem szűntek meg a szerzést eszközlő házastárs adósságainak kielégítésére szolgáim. (1891 november 18-án. 3951. sz. a.) b) Curia: A közszerzeménynek általánosan elfogadott jogfogalmából, mely szerint a házasság alatti közszerzeménynek, a házasság tartama alatt szerzett vagyonoknak, a terhek levonása után fenmaradó értéke tekintendő, önként következik, hogy annak a házastársnak, kinek nevére a szerzés történt, a házasság tartama alatt keletkezett adóssága az összes közszerzeményi vagyont terheli. Nem vonják alperesek kétségbe, de a per adataiból,, különösen a keresethez A) alatt mellékelt kötj egyből, B) alatt csatolt Ítéletből, G) alatt mellékelt közjegyzői okiratban felvett szerződésből, valamint a H) és J) alatt csatolt hiteles tkvi kivonatokból is bizonyos, hogy 1. rendű alperesnek 720 frt és járulékaiból álló, felperes czég részére megítélt adóssága az alperesek közt fennálló házasság tartama alatt keletkezett és hogy a székási 127. és 9. sz. tkjvben felvett ingatlanok szintén a házasság tartama alatt, 1. rendű alperes nevére szereztettek; 1. rendű alperesnek emiitett adóssága tehát az emiitett ingatlanokat is terheli, minek aztán az, hogy felperes czég követelésére magát ez ingatlanokból kielégiteni jogosult, természetes következménye. Az a körülmény, hogy az emiitett ingatlanok időközben 2. rendű alperesre, mint egyik közszerzőre írattak át telekkönyvileg, felperes hitelező czég jogaira hátrányos befolyással nincs. Mert a telekkönyvi átírással, tekintettel különösen arra, hogy az átirás alapjául közszerzeményi jogczim szolgál, az ingatlanoknak közszerzeményi természete változást nem szenvedett. (1890 szeptember 10-én 1017. sz. a.) 138. A házasság tartama alatt keletkezett adósság közössége. Budapesti tábla: Az elsőbiróság az ellenirat 3. t. alatt felszámított 980 koronából hagyatéki teherként 500 koronát megállapított azon alapon, mert V. F. F. vallomása s az általa felmutatott 1000 korona kölcsönről kiállított s örökhagyó és alperes mint adósok által aláirt kölcsönkötelez vény alapján bizonyítottnak vette, hogy e tartozás az örökhagyó és alperes közös adóssága volt. Ezt a rendelkezést a kir. tábla is elfogadja, de e mellett a nevezett tanú által felmutatott 400