Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Hozomány visszakövetelése. 163 IV. czimének 21. §-ában is kifejezést nyert. E törvényes intézkedések a be nem jegyzett hozományt, az előnyös kielégítésben részesített bejegyzett hozománynyal szemben, a közadósnak egyéb adóslevelein alapuló tartozásaival egy osztályban aránylagosan kielégitendőnek rendelték. Habár a jelenleg érvényben levő kereskedelmi törvény 549. §-a és az érvényben levő csődtörvény 267. §-a az 1840: XVI. és XXII. t.-czikket, ugy az ezeket kiegészítő vagy módosító, nemkülönben a csődjogra vonatkozó egyéb törvényeket, szabályokat és rendeleteket hatályon kivül helyezte és habár a jelenleg érvényben levő törvények, jelesül a kereskedelmi törvény 952. §-a és a csődtörvény idézett 267. §-a csak a bejegyzett női hozomány tekintetében tartalmaz határozott intézkedést, a mennyiben az utóbb idézett törvényszakasz az 1840: XVI. t.-cz. 9. §-a és a kereskedelmi törvény 552. §-a alapján szerzett ingókat érintetlenül hagyva, a bejegyzett hozományt az általános csőtömegből az első osztálybeli követelések után és a második osztálybeli követeléseket megelőző sorrendben rendeli kielégitendőnek: mégis, hogy a törvényhozás a be uem jegyzett női hozománynak csőd esetén érvényesithetésétől a közadós nejét megfosztani nem akarta, kitűnik a jelenleg érvényben levő kereskedelmi törvény 82-ik §-ából, mely az esetre, ha a hozomány az uj czégjegyzékbe a mulasztott idő alatt be nem jegyeztetik, a mulasztás következményéül nem azt mondja ki, hogy a csőd esetén nem érvényesíthető, — hanem azt, hogy az csőd esetén elsőbbséget nem bír — de következtetni lehet azt abból is, hogy a csődtörvény 65-ik §-ában a be nem jegyzett női készpénzbeli hozomány, a csődtömeg eltan nem érvényesíthető, taxatíve felsorolt követelések között felemlítve nincs, már pedig a kifejlődött joggyakorlat a készpénzbeli hozományra nézve a nőt férje hitelezőjének tekinti s így a nő készpénzbeli hozományát, mint készpénzbeli követelést a csődtömeg ellen a csődtörvény 14. §-a alapján, mely szerint a csődnyitással a közadós elleni követelések az időszakonként visszatérőleg teljesítendő követelések kivételével — a csődtömeg irányában lejártaknak tekintendők — kétségtelenül jogosítva van érvényesíteni. Nem foszthatja meg felperest kereseti be nem jegyzett készpénzbeli hozományának a csődtömeg ellen érvényesithetésétől a csődtörvény 46. §-ának második bekezdésében foglalt amaz intézkedés sem, hogy a nő mint tulajdonát vissza nem követelheti azon dolgokat, melyeket üzlete folytatásához a közadós használt, kivéve, ha tulajdonjoga e dolgokon külsőleg felismerhető volt; mert, jóllehet a hozomány általában s így a készpénzbeli hozomány is a nő tulajdona marad, felperes jelen keresetében nem visszakövetelési jogot kiván gyakorolni, keresete készpénzbeli hozományának nem a csődtömegből való elkülönítésére, egészben való kiszakitására irányul, hanem készpénzbeli hozományára nézve, mint készpénzköveteléssel bíró hitelező, a többi, előnyös kielégítési joggal nem biró hitelezők követeléseivel együtt egy osztályban, aránylagos kielégítést követel és igy a -csődtörvény 46. §-ának második bekezdésében foglalt korlátozó intézkedések jelen esetben alkalmazást nem nyerhetnek. — Curia helybenhagyja. (1887 márezius 29-én 1092/1886. sz. a.) 11*