Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

162 Hozomány visszakövetelése. Curia: A felperes bebizonyította ugyan, hogy ő férjhez menetele alkalmával atyjától 2000 korona hozományt kapott s hogy az az örökhagyó kezéhez lett leszámolva. Mindamellett alperest annak az általa örökölt vagyonból leendő kifizetésére kötelezni abból az okból nem lehet, mert felek a hagyaték tárgyalásakor osztályegyezséget kötöttek, a melyben az örökhagyó vagyoni viszonyait, valamint egymás között az öröklés tárgyában felmerült kérdéseket rendezték, illetőleg megoldották. Ekkor azonban felperes hozomány követeléssel fel nem lépvén, ezzel most már az öröklési ügyből kifolyó kérdéseknek végleges rendezése után, sikerrel fel nem léphet, annál kevésbé, mert az osztályegyezségben alperes az örökhagyó be nem keblezett adósságait, melyek a szerzeményi vagyont s igy felperest is terhelték, magára vállalván, felperesnek hozomány követelése ez által kiegyenlitettnek tekintendő. (5528/1900. sz. a.) 82. A nő hozományi követelésére nézve a férje hagyatékára vonatkozó örökösödési perben az örökösökkel szemben ezek egyetemleges felelősségére sikerrel nem hivatkozhatik. Győri tábla : Felperes örökségét már átvette, őt (tehát) a hozomány és adó fele részének, mint hagyatéki tehernek kifizetésére kötelezni kellett és pedig csak a fele résznek azért, mert a teher másik fele része törvény alapján és a végrendelet szerint is, az örökhagyónak másik örökösét, az özvegy által képviselt kiskorút terheli. (1176/1902. sz. a.) Curia: Vonatkozó indokolásánál fogva annál inkább helybenhagyja, mert az örökhagyó özvegye nem tekinthető oly harmadik hitelezőnek, a ki az örökösödési igények tisztázására és osztály iránt folytatott perben hozományi követelésére és az örökhagyó helyett fizetett adóra nézve az örökösök egyetemleges felelőségére sikerrel hivatkozhatnék. (2405/1904. sz. a.) 83. A nőnek a hozomány iránti követeléséről lemondását magában foglaló nyilatkozata nem ajándékozás, hanem a házasfelek közti vagyoni viszonynak a rendezése, a melynek érvényességéhez közjegyzői okirat szükségeltetik. Curia 1899 november 22-én 4218. sz. a.) 84. A nő hozományát állandó törvényes gyakorlatunk értelmében férjének a csődtömege ellen, mint lejárt követelést, érvényesítheti. (Curia 97/1899, sz. a.) Jegyzet: L. a csődtörvény (1881 : XVII. t.-cz.) 267. §-át s az erre vonatkozó joggyakorlatot: Grecsák : Magyar Döntvénytár II. kötet 856—858. lap. 85. A csődtömeg ellen a be nem jegyzett hozomány is érvényesíthető. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék: A be nem jegyzett hozománynak nemcsak a házasság megszűntekor, hanem a csőd esetén is érvényesithetését, régibb törvényeink, jelesül az 1840 : XVI. t.-cz. 10. §-a, továbbá az 1840: XXII. t.-cz. 85. §-a és 89. §-ának b) pontja kifejezetten megengedték és ez intézkedés az ideiglenes törvényszabályok