Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Hozomány. 155 3000 frtnak és az alperest sújtott tűzvész után nejének bútorra kész­pénzben adott 400 frtnak megfizetése iránti követeléseikkel helyesen utasitották el az alsó bíróságok felpereseket, mert az ezüst- és ékszer ­nemüek nem a férjnek a házassági költekezés könnyitése czéljából adatván át, a nőnek leszármazók és végrendelet nélküli elhalálozása esetében mint hozomány a szülők által tőle vissza nem követelhetők; a 3000 frtos váltóra nézve azt, hogy e váltót alperes neje férjének hozományához leendő számítás végett átadta, felperesnek nem bizo­nyították, alperes pedig a váltó átvételét beismerte ugyan, azonban azt is állítván, hogy neje neki ama váltót ajándékkép adta vissza,, beismerését a pts. 163. §-ához képest teljes tartalma szerint kell elfo­gadni, végre a bútorokra adott 400 frt természetben vissza nem köve­telhető ; a pénzen vásárolt bútorok pedig, még ha azok a házasság tartama alatt el nem használtattak volna is, a nőnek leszármazók nélküli elhalása esetében, a túlélő férjre szállanak. A mi a B) alatti házassági szerződés 2. pontjában érintett és­alperes által átadottnak beismert 4000 frt készpénzbeli hozományt illeti, az ugyan nem tartozik azon ingók közé, a melyeket a nőnek leszármazók néküli elhalása esetében a férj magának megtarthat, azon­ban e részben irányadó a B) alatti szerződés 4. pontja, mely szerint azon esetben, ha a nő a házasság második évében halna el, a hozo­mánynak csak felét köteles alperes a szülőknek vagy leközelebbi roko­noknak visszafizetni. AB) alatti szerződés ezen rendelkezésénél fogva felperesek a másodbiróság helyes indokolása szerint nincsenek jogosítva az egész 4000 frt hozományt visszakövetelni, de másrészről alperes, a ki a hozomány átvételét beismerte és a kire mint kereskedőre nézve azt sem szükséges bizonyitani, hogy a hozományt saját vagyonába fektette, szintén nem vonhatja ki magát a szerződésbeli kötelezettsé­gének teljesítése alól, mert azon esetről, ha a nő a házasságnak vala­melyik későbbi évében halna el, a szerződésben a felek másként nem intézkedvén, a házasság második évében bekövetkező halál esetére való intézkedés annál inkább alkalmazást nyer, mert a készpénzbeli hozomány megtartására a törvények sem jogosítják fel alperest, és­mert azon körülmény sem vehető figyelembe, hogy alperes nejének betegségére és temetésére nagyobb összegeket fordított, minthogy a férjnek törvényszerű kötelessége nejét ellátni, azt pedig, hogy ezen költekezések a házasság alatti közös jövedelmekből ki nem kerültek volna s hogy azok miatt alperes törzsvagyona csorbát szenvedett, alperes nem is állította. A kamatokat a per indítása napjától kellett megítélni azért, mert a B) alatti szerződésben a hozomány visszafize­tésére határnap kikötve nem lévén, ilyenül csak azon nap tekinthető, a midőn felperesek a visszafizetést követelték. (1883 október 29-én 4101. sz. a. így Curia 303/1891. sz. a. is. Állandó gyakorlat.) 74. A nő gyógyítási költsége csak akkor eshetik a hozomány ter­hére, ha a férj kimutatja, hogy az vagyonának, keresményének és a hozományi tőkének jövedelmeiből nem volt fedezhető. a) Temesvári tábla: A kereset tárgyát képező hozományi köve­telés viszonyait az A) alatt mindkét peres fél által valódinak és irány-

Next

/
Oldalképek
Tartalom