Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

150 Hozomány. esetén, csak akkor követelhetők vissza, ha bebizonyittatik, hogy az ingók akkor, midőn a nő férje házától eltávozott, még megvoltak. (3893/1877. sz. a.) Curia: Egyedül az, ha az elhalt férjnek házasságra lépésekor vagyona nem volt, a nőnek pedig külön magánvagyona volt, nem bizonyitja még azt, hogy a hosszabb ideig tartott házasság alatt vett ingók és kölcsönadott összegek a nő külön vagyonából erednek. A nő a hozományul, illetőleg kiházasitásul kapott butornemüeket és házi felszereléseket a hagyatékból csak akkor követelheti, ha azok természetben megvannak a hagyatékban, az ezek elhasználása folytán szerzett hasonnemü ingókat azonban tulajdonaként nem követelheti. (1893 május 17-én 5386/1892. sz. a.) 65. A hozomány a házassági kötelék fenállása alatt a férjtől jogszerűen vissza nem követelhető. Curia: A kereset 1—6 tételei alatt felsorolt bútorok, ágynemüek és tehén, a mely ingókat felperes férjhezmenetele alkalmával szüleitől kapott és a melyek a háztartáshoz szükséges tárgyakat képeznek, az alperes férj birtokába és használatába adattak; úgyszintén a 7—10" tétel alatti lovak, kocsi eke és hengerelő a peres felek közös tulajdonát képező és szintén a felperes szüleitől kapott, de az alperes kezelése alatt álló közös 1/2 telek megmiveléséhez szükséges gazdasági felszerelést képeznek, a hozomány jogi természetével birnak, mert felperes az. arra vonatkozó tényeket, hogy ezek az ingók az ő külön vagyonát képezik, vagy hogy azokra saját rendelkezési és kezelési jogát fentartotta, megállapítani nem kivánta. Ily tényállás mellett a felleb. biróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy ez ingókra nem a kiházasitási ingókra vonatkozó jogszabályt, hanem a hozományra vonatkozó jogszabályt alkalmazta és a keresetet ama jogszabálynál fogva, hogy a hozománybeli tárgyak, melyeknek kezelése és haszna a férjet illeti meg, a házassági kötelék fenállása alatt a nő részéről a férj tői jogszerűen vissza nem követelhetők, elutasitotta. A felperes szülői a peres felekre házasságra lépésük alkalmával közös tulajdonul 1j2 telek földet ruháztak át és ez a közös ingatlan az alperes férj kezelése alatt áll. E tényállás mellett a közösföldnek a felperest tulajdonul illető és az alperes férj kezelése alá adott jutaléka jogilag hozománynak minősül, a melynek élvezete a házasság tartama' alatt az alperes férjet illeti meg. De eme hozományi minőségtől eltekintve is, a közös ingatlan kezelése iránti jog, valarnint annak termése felett a rendelkezési jog a házasság tartama alatt, mindaddig, mig a tulajdonközösségi viszony fenáll, a férjet illeti, és az a jogszabály, & melyet felperes felállított, hogy a férj ez általa kezelt közös ingatlan vagyon jövedelmének felét, mint a nőt illetőt, ennek kiadni köteles, fenn nem áll. (G. I. 100/1901. sz. a.) 66. A nő hozományát a házasság tartama alatt még akkor sem követelheti vissza, ha férjétől tényleg elválva él. Curia: Felperes (a nő) maga adta át az alperesnek (férjének) valamely külön czél meghatározása nélkül a 800 koronás betéti köny-