Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Hozomány. 149 "világosan kikötve nem volt, a mit e részben a felperes tartozik bizo­nyítani, de nem bizonyított, — a férjet illetvén, az alperes nem tar­tozott a felperes javaslatát e tekintetben követni és a kézpénzből álló hozománnyal szabadon rendelkezhetett, következően az, hogy alperes & hozományi pénzen részvényeket vásárolt, csak az ő saját rendelke­zésének tekintendő, mely őt nem menti fel az alól a kötelezettség alól, hogy a hozományt olyan állagban adja vissza, a minőben azt átvette, a jelen esetben pedig annál kevésbé, mert a felperessel megkötött házasságnak tartama alatt is vásárolt bankrészvényeket a felperes hozo­mányi pénzén s ezekre a részvényekre sem bizonyította, hogy ezeket a felperes utasítására és hozzájárulásával vásárolta volna, és mert azt sem bizonyította, hogy a vásárolt részvényeket azok vételekor a fel­peres tulajdonakép a felperesnek átadta, vagy a tulajdon tekintetében íelperes rendelkezésére bocsátotta volna, enélkül pedig a fenforgó körül­ményeknél fogva az általa olyan pénzen vett részvények, a mely felett ő szabadon rendelkezhetett, az alperes tulajdonául tekintendők és fel­peres azokat sajá't pénzének helyettesítése fejében elfogadni nem tar­tozik. (9417/1903. sz. a.) 62. A hozomány, a mennyiben az természetben nincs meg, az örökhagyó férj adósságai közé tartozik. Curia: Szerzeményt az az értéktöbblet tesz, a melylyel a hagya­tékhoz tartozó vagyon értéke az ági vagyon értékét és a hagyatéki terhet meghaladja; minthogy szerzemény mindaddig nincs, mig ezek fedezetet nem nyernek s a hol szerzemény nincs, ott közszerzeményről sem lehet szó. Ezekből önként következik, hogy a hagyatékhoz tar­tozó vagyonból első sorban az ági vagyon értéke és a-hagyatéki teher leszámítandó s csak a mi ezek leszámítása után fenmarad, az tekint­hető szerzeménynek, esetleg közszerzeménynek. A hozomány, a meny­nyiben az természétten nincs meg, az örökhagyó adóságai közé tar­tozik, a hagyatékhoz tartozó vagyon értékéből tehát a hozomány is leszámítandó. (2481/1899. sz. a.) 63. A hozomány az örökhagyó (férj) tartozása s ekként ez is hagyatéki terhet képez. (Szegedi tábla 39/1900. sz a.) Curia helyben­hagyta. (1901 május 8-án 4824/1900. sz. a.) 64. A készpénzbeli hozományra nézve a nő csak férje egyszerű hitelezőjének tekintendő. (Curia 6299/1884. sz. a.) - A fenti három határozattal ellenkező és a hozományi javaknak Iriházasitási ingókkal való összetévesztésén alapul a következő három határozat. Curia: Készpénzből és ingóságokból álló hozomány csak az eset­tjén követelhető vissza, ha az még természetben megvan, vagy a férj által saját czéljaira költetett, illetve idegenittetett el. (1883.-október •23-án. 21080. sz. a.) Curia mint legfőbb Ítélőszék: A nő által férje házába vitt hozo­mányi ingók a házassági köteléknek válóper utján történt felbontása

Next

/
Oldalképek
Tartalom