Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 100. §. — Anyagi rész. 101 alapján volt helybenhagyandó, a mennyiben a házasság az alperes vétkességéből az 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §-ának c) pontja alapján felbontatott. (Curia 1898 deczember 14. 5630. sz.) Ellenkező : 248. Az 1894. évi XXXI. t.-cz. 100. §-a nem irja elő, hogy a házasság felbontása iránt beadott kérelem, a mennyiben az a kü önélésre megszabott idő letelte után három hónapnak leteltével adatott be, hivatalból visszautasítandó volna, ily a visszautasítást kimondó törvényes rendelkezés hiányában tehát az által, hogy a késedelmet nem utasitotta vissza, a törvényszék nem követett el oly szabálytalanságot, mely az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §-ának valamely pontja alá vonható s ez okból eljárása megsemmisíthető volt volna. (Curia 1899 márczius 5-én 78. sz.) 249. H. T. 100. §-ában felhozott három hónap consumálja a bontó kereset jogalapját s így ha alperes viszonkeresettel élt s érintett három hónap alatt nem kéri külön a házasság felbontását, a viszonkereset nem vehető többé figyelembe. (Curia 1898 szeptember 6-án 2989. sz.) 250. A H. T. 100. §-ában említett három havi határidő kölcsönös megegyezéssel sem hosszabbítható meg s annak elmulasztása csakis a 82. §. 2. bekezdése esetében orvosolható. Abban az esetben, ha felperes a különélésre szabott idő eltelte után három hónap alatt a házasság felbontását nem kéri, az 1894. évi XXXI. t.-cz. 100. §. szerint a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását többé nem kérheti. Ennek a bontási kérelem előterjesztésére engedett határidőnek folyása a 83. §. értelmében csupán akkor szünetel, ha a házastárs a kérelem előterjesztésében erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által van gátolva. A törvény tehát a kérelem előterjesztésére záros határidőt állapit meg, mely egyfelől hivatalból veendő figyelembe, másfelől az az alóli kivétel, vagyis a szünetelés feltételei szigoTuan birálandók meg. Ezekből a törvényes rendelkezésekből folyik, hogy .az ellenfél oly beleegyezése, mely által a záros határidő meghosszabbíttatnék, jogi hatálylyal nem bír, s a határidő folyásának szünetelése nem állapitható meg véletlen mulasztás, vagy az ügyvéd hibája alapján és nem foglalhat e tekintetben helyet a Törvény. Rendtartásban engedett igazolás sem, hanem csupán a kérelem előterjesztését gátló erőhatalom vagy cselekvőképtelenségnek az eljárás rendén bebizonyított esete vehető figyelembe. (Curia 1903 szeptember 20-án 4305. sz.) 251. Törvényszék: Folyamodó kérelmével elutasittatik, mert az anyagi jog által szabályozott határidők elmulasztása igazolással nem orvosolható, a H. T. 100. §-ában meghatározott határidő elmulasztása pedig csak akkor nem vonja maga után a házassági per megszüntetését, ha bebizonyul, hogy a fél a határidő betartásában erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által gátolva volt, a mi, hogy fenforgott volna, folyamodó maga sem állítja. (1898 június 24-én 6237. sz.) — Szegedi tábla : Helybenhagyja. (1898 október 31-én 12929. sz.) — Curia: Mindkét alsó-