Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)
Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 96. §. 71 203. Anyagi halmazat állapítandó meg, ha különböző jogi érdek sértetett meg. Pécsi tábla: A büntető törvény több rendelkezésének egy cselekmény által való megsértéséről csak abban az esetben lehetvén szó, midőn egynemű jogérdek megsértése forog fenn ; miután a jelen esetben vádlott cselekvősége egyrészt a sértett női szemérmét támadta meg, másrészt pedig annak vagyona ellen irányult : a vádlott által megsértett, illetve veszélyeztetett eme jogérdekek különbözőségénél fogva vádlott bűncselekményei a B. T. K. 95. §-ában körülirt eszmei bűnhalmazat fogalma alá nem vonhatók, hanem a cselekmények különnemüségénéí, tehát többségénél fogva, ezek a B. T. K. 96. §-ában körülirt anyagi bűnhalmazatot alkotják meg. (1899 július 4.) Curia helybenhagyta (9111. sz. 1899 okt. 10.) Anyagi halmazat állapíttatott meg a következő esetekben (az esetek betűrendben). Az egyes büntetendő cselekményeknél azok az esetek fordulnak elő, melyekben halmazat nem állapíttatott meg. 204. Erőszakos nemi közösülés egymásután több egyén által. Vádlottak a tettességük megállapítására alapul szolgált cselekmények elkövetése, illetőleg megkísérlése után azoktól egészen különállóan a társaik által szándékolt és véghezvitt közösülési tények mindegyikének lehetővé tétele czéljából ujabb erőszakot fejtettek ki. Ezek szerint sem az akarat-elhatározásnak, sem az eredménynek egysége, sem más oly körülmény nem forogván fenn, a mely az egymással összefüggésben nem álló tetteket«egy egységgé alakitaná : ezek a különálló tettek helyesen minősittettek a B. T. K. 96. §-a szerint anyagi halmazatot képező külön büntetendő cselekményeknek. (Curia 537. sz. 1904 január 20.) 205. Több fajtalankodás anyagi halmazatban van. Vádlottat három, különböző időben elkövetett erőszakos fajtalankodás terheli. Minthogy vonatkozó cselekedetei minden egyes esetben a B. T. K. 233. §-ának tényálladékát kimerítik, ismételve felgerjedt érzéki vágyainak külön-külön esetekben való kielégítését czélozták és el is érték és mindannyira külön akaratelhatározás kívántatott, a czélzat egyformasága pedig több önálló cselekedet között a folytatott bűntett jellemző ismérvét képező belső kapcsolatot helyre nem állítja, vádlottnak vonatkozó cselekedetei önálló törvénysértéseket állapítanak meg. (Curia 7138. sz. 1885 október 16.) 206. Ugyanazon gondatlanság folytán több ember sérült meg. Tekintve, hogy az államépitészeti szakértő mérnők véleménye szerint a kérdéses boltozat beszakadásának oka főleg abban található fel, hogy a boltozatot tartó ivek gyenge mértékben s csekély ily magasságban építtettek ; tekintve hogy az emiitett boltozatot H. F. vádlott, a mint azt az alsóbiróságok ítéleteikben helyesen megállapították, szakértelem nélkül és hanyagul építette és a foglalkozásában való járatlanságával és hanyagságával két embernek nyolcz napnál tovább tartó testi sértést okozott; tekintve, hogy az egy gondatlanság által okozott több jogsértő eredmény nem csupán súlyosító körülményül szolgál, hanem halmazat megállapítását vonja maga után : mind a két alsóbiróság ité-