Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

52 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 82. a B. T. K. 79. §-ának végpontja értelmében követett el, a mi miatt beszámítás alá nem esik. Az a körülmény, hogy vádlott maga jogos védelemmel, nem védekezett, sőt a valóknak elfogadott tényektől eltérő tényállást vitatott védelmében, mig ellenben a jogos védelem fenforgását csak a védő hozta fel, nem vehető figyelembe, mert az csak azt mutatja, hogy a vádlott rosszul védekezett. (Curia 1479. sz. 1902 február.) 131. Jogos védelem nem állapíttatott meg, midőn puszta kézzel való támadás ellen vádlott veszélyes eszközzel csapásokat mért a sértettre. Ha bizonyítottnak vétetik is az, hogy a megtámadás a magánvádló részéről származott, az a vádlottat korántsem jogosithatta fel arra, hogy a vádló fejére oly súlyos és veszélyes csapásokat mérjen, mint azt valóban tette, miután az állított megtámadás puszta kézzel történt s az egész eredménye egy ing lehasitásából állott, a jogos önvédelem fogalma pedig annyira nem terjedhet, hogy az alá a cselédség közt előfordulni szokott közönséges dulakozás szükség nélküli véres befejezése is fogható legyen. (Curia 1140. sz. 1882 május 9.) 132. Bántalmazás az ártalmatlanná tétel után nem menthető e §. alapján. (Curia 4760. sz. 1880 szeptember 9.) 133. A támadást visszaverő megtámadott ellenében az első támadás által kifejtett erőszak és ennek következményeinek mentségére a jogos védelem a B. T. K. 79. §-a értelmében, mely határozottan megtámadottat és nem megtámadót tételez fel, nem alkalmazható. (Curia 1793. sz. 1883 május 10.) 134. Minthogy sajtó utján elkövetett cselekményeknél a jogos védelem esete nem foroghat fenn, ennélfogva a semmiségi panaszt, mint alaptalant, el kellett utasítani. (Curia 2063. sz. 1902 márczius 6.) Az egyes eseteket lásd az egyes büntetendő cselekményeknél. 82. §.' Nem számithatók be a bűntettnek vagy a vétségnek tényálladékához tartozó, vagy annak súlyosabb beszámítását okozó ténykörülmények, ha az elkövető, a cselekmény elkövetésekor, azokról' nem birt tudomással. A gondatlanságból elkövetett cselekményekre ezen szabály csak az esetben alkalmazható, ha az érintett körülmények nem tudása, már magában nem képez gondatlanságot. L. a 309. §-nál. Általános. 135. Oly esetben, midőn a tettes mást sértett, mint a kit sérteni akart, a bűnhalmazat szabályai alkalmazást nem nyernek, hanem a tettes felelőssége akként állapítandó meg, mint ha büntetendő cselekményét azon személy ellenében követte volna el, a kit megölni vagy testileg megsérteni akart. 60. sz. curiai döntvény. (L. jelen munka I. k. 427. 1.)