Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

42 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 73. §. mények hatása következtében, ez utóbbinak büntetése. (Curia 1805. sz. 1880 április 30. Állandó gyakorlat.) 73. §. Ha a tettes súlyosabb büntetés alá eső cselekményt követett el, mint a melyre a felbujtó reábirta : a súlyosabb beszarnitásu cselekmény a felbujtót nem terheli. Ugyanazon szabály áll a bűnsegédekre nézve is. 101. Ha a súlyos testi sértés és személyes szabadság korlátozásában tettestársak közül az egyik a sértettet megölte, az ölés csak ennek a terhére esik. Q. Mátyás beismeri, hogy elhalt M. Istvánt nemcsak ütötte, hanem hogy azt meg is lőtte, tekintve már most, hogy M. Istvánnak halálát egyedül ezen Q. Mátyás vádlott által rajta ejtett lövés idézte elő, most nevezett vádlottnak cselekménye a B. T. K. 325. §-a szerint a személyes szabadság megsértésének bűntetté minősülvén, őt ebben kellett bűnösnek kimondani. P., L. és M. vádlottak elhalt M-t szintén bántalmazták, azonban minthogy ennek halála egyedül Q. vádlott által rajta ejtett lövés folytán állott be, a rajta észlelt többi sértések pedig a halálra befolyással nem voltak, de mégis 20 napnál hosszabb egészségháboritást idéztek volna elő, nevezett vádlottak cselekménye ugy a B. T. K. 323. §-a szerint a személyes szabadság megsértésének vétséggé, valamint a B. T. K. 301. §-a szerint a súlyos testi sértés bűntetté minősülnek; miért is ezen vádlottak ezekben voltak bűnösöknek kimondandók. (Curia 5492. sz. 1887 július 28.) 102. A részesek csak akkor menekülnek az egyikük által a meghatározotton túl elkövetett bűntett felelőssége alól, ha bebizonyították, hogy ők ezt az eredményt nem akarták. Tekintve, hogy a részesség elvei szerint az esetben, ha a több tettes által elhatározott büntetendő cselekmény véghezvitele alatt a tettesek közül egy vagy több súlyosabb büntetendő cselekményt követ el, mint a melynek elkövetésébe mindnyájan beleegyeztek, azon tettestársak, a kik a súlyosabb büntetendő cselekmény elkövetésébe nem egyeztek, csak az esetben mentvék fel az ezután járó súlyosabb büntetés alól, ha arról egyáltalán tudomással nem bírtak, vagy ha arról tudomással birtak, azt azonnal, mihelyt megtudták, minden lehető módon megakadályozni komolyan törekedtek, vagy a mennyiben ennek lehetősége kizárva volt, a súlyosabb cselekmény bevégzése előtt közreműködésük és támogatásuk megszűnésének, köztük és a túlmenő közti kapcsolat megszakításának határozott tettben nyilvánuló jelét adták; tekintve, hogy a fentebbiek szerint R.-ra vonatkozólag a súlyosabb felelősséget megszüntető körülmények egyike sem forog fenn : ezen oknál fogva a csőszök elleni lövésekben és azoknak vasvillával való megtámadtatásában nyilvánuló cselekmény ő felelősségére esik. (Curia 1882. évi 14944. sz. 1883 január 10.) 103. Részesek, kik a súlyosabb cselekmény elkövetése előtt eltávoztak, ezért nem felelősek. A vádbeli cselekmény elbírálásánál első sorban tekintetbe kellett venni a B. T. K. 73. §-ának intézkedését, mely szerint a bünrésze-