Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

38 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 70. §. Ezeket K. Mihálynak B. Náthán lovai eltolva jlásár a vonatkozó cselekményére alkalmazva, a nevezett ezen lopás bűntettében tettestársnak nem tekinthető, minthogy annak elkövetésében nemcsak közvetlenül részt nem vett, de még a lopás szinhelyén sem fordult meg, hanem az ennek eszközlése végett faluba bement társaira a szőlők mellett várakozott, s majdan az azok által lopott lónak biztonságba helyezése s értékesítése iránt intézkedvén, merőben a bűnsegéd szerepére szorítkozott. (Curia 2414. sz. 1882 márczius 14.) 92. Segédkezés megállapittatott, midőn tettes gyanánt senki sem büntettetett. (Curia 6168. sz. 1884 szeptember 18.) 93. Gondatlanságból elkövetett cselekményeknél segély elvileg ki van zárva. Budapesti tábla: A kir. ügyész vádlottat azzal vádolja, hogy a N. Ferencz által gondatlanságból elkövetett hamis tanuzás vétségét mint bűnsegéd előmozditotta. A B. T. K. rendszere azonban a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények köréből a részességet s igy a bünsegédséget is kizárja, a mennyiben a B. T. K. 69. §-ának 2. pontja szerint bünsegédségről csakis szándékosan elkövetett bűncselekmények esetében lehet szó, mert másnak csakis szándékos cselekményét lehet szándékosan előmozdítani, megkönnyiteni. (69. sz. 1901 január 8.) Curia a semmiségi panaszt elutasitotta (6917. sz. 1901 november 19.) 94. Segély a gyilkosságban, ha a nő férjét életveszélyben elhagyja és a férj megöletett. Szolnoki törvényszék: Miután az esküdtek a hozzájuk intézett 3. kérdésre : »bünös-e özv. Sz. Károlyné abban, hogy az ismeretlen tettes által Sz. Károlynak saját házában . . . késszurásokkal való megölését az által, hogy az alvó állapotban levő és kezére, valamint lábára nyomorék házastársát, életveszélyben létét tudva, segély nélkül magára hagyta és a segélyül hivott szomszédokat az általuk felajánlott segélyadásra való törekvésükben késleltette, előre megfontolt szándékkal előmozditotta és könnyitette ? hétnél több szavazattal igenlőleg válaszoltak, bűnösnek mondja ki özv. Sz. Károlynét a B. T. K. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettében, a B. T. K. 69. §-ának 2. pontja szerint mint bűnsegédet. (4077. sz. 1902 május 8.) Curia a semmiségi panaszt elutasitotta. (2163. sz. 1903 márczius 11.) Az egyes eseteket lásd az egyes bűncselekményeknél. 70. §. Tetteseknek tekintendők mindazok, kik a büntettet vagy vétséget együtt vagy közösen követik el. 95. Több külön tettes esetén a hivatkozás a 70. §-ra elmarad. A cselekményre alkalmazandó törvényt illetőleg a B. T. K. 70. §-a mellőztetik ; mert mindenik vádlott önmaga is ugyanazon beszámítás alá eső bűntett mindenik ismérvét kimeritő cselekményt követvén el, azonfelül az eredmény is nem az egyes cselekmények összehatásánál fogva fokoztatván : az elkövetett testi sértések tárgyi, úgymint alanyi tekin-