Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)
Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 70. §. 39 tétben külön-külön beszámítás alapját képezik, mely esetben a 70. §. alkalmazását nem találja. (Curia 7922. sz. 1887 márczius 1.) 96. Gondatlanságból elkövetett cselekményeknél társtettesség elvileg ki van zárva. Szegedi tábla: Minthogy a B. T. K. 70. §-a szerint tettestársaknak csak azok tekintendők, kik a bűntett vagy a vétséget együtt vagy közösen követik el; minthogy a törvénynek eme rendelkezése a bűncselekménynek szándékosan és akarategységben való végrehajtását feltételezi; minthogy a gondatlanságból okozott bűncselekmények eseteiben a szándékosság kizártnak tekintendő, tehát a gondatlanságból származó bűncselekmények többek által való okozása esetében is a részesség fogalmát megalkotó akarategység hiányában a társtéttesség sem állapitható meg : ugyanazért a fenforgó esetben is vádlottak ellenében a társtettesség rnegálíapitása mellőzendő volt. (4907. sz. 1898 november 9.) Curia helybenhagyja. (3249. sz. 1900 február 8.) 97. Budapesti tábla: A B. T. K. 70. §-ának a felhívását mellőzni kellett, mert a B. T. K. 331. §. 2. pontjának az alkalmazása többek részvételét kivánván meg, ennek esetében a tettestársaság külön megállapítása felesleges. (2255. sz. 1902 április 5.) Curia a semmiségi panaszt elutasította. (6166. sz. 1902 június 25.) 98. Tettes, ki büntetőjogi beszámítás alá nem eső egyén által követtet el bűncselekményt. 'Tekintve, hogy maga vádlott, ki a 9 éves, tehát a beszámithatást kizáró korban levő leánykája által talált és hazahozott gyékényeket felhasználta, tekintendő a jogtalan elsajátitás elkövetőjének és ennélfogva ezen vétség tettesének : miután ő volt az, ki a talált tárgyakat a hatóságnak, vagy annak, ki azokat elvesztette, át nem adta : ezen okból vádlott a B. T. K. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátitás vétségében mondatik ki vétkesnek. (Curia 1895. sz. 1890 július 2. Állandó gyakorlat.) 99. Összetett bűntett esetén (B. T. K. 349. §.) tettestársak mindazok, kik az ebben foglalt büntetendő cselekmények bármelyikét elkövetik. A B, T. K. 349. §-ának 2. pontja egy összetett bűntett fogalma alá helyezi azon cselekményt, ha. »a rablással szándékos emberölés kísérlete vagy súlyos testi sértés is követtetett el«. Ezen felfogásnak jogi jelentése és hatálya viszonyítva a B. T. K. 70. §-ában meghatározott tettestársasághoz az : hogy mindazok, a kik ezen összefoglalt bűntett véghezvitelét megkezdő első cselekedettől fogva a teljes tényálladékot kimerítő utolsó cselekedet létrehozataláig (tényálladék) tettes cselekvőséggel közreműködnek, az esetben is az összefoglalt bűntett tettestársai: ha azon összetett büntettet megállapító egyik rész, a magában véve önálló büntettet képező cselekmény az egyik tettes által már azelőtt, mielőtt az utóbb közreműködő bűntárs a cselekmény másik részének megvalósítására, physikailag tettes cselekvőséget kifejtett volna. Az idézett két törvény viszonyításából előálló értelem még oda is kiterjed, hogy a cselekvőség megkezdésekor valamennyi tettestársnak személyes jelenléte a véghez-