Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 63. §. 23 előtt tényleg megindította, a nyomtatványt lefoglaltatta és a vizsgálatot érdemileg befejeztette, miközben a szerzőnek perbefogása ellen semmi akadály fel nem merült. Ámde ettől fogva kilencz hónapon túl semmi birói intézkedés nem történvén, a panaszbeli bűncselekmény büntethető­sége elévült és csak ezután kérte a kir. ügyész a B. T. K. 62. §-ának alkal­mazását. Az képezi tehát a kérdés tárgyát, vájjon a B. T. K. 62. §-a alól eredetileg kizárt emez ügy most az idézett törvényszakasz alá vonható-e pusztán azért, mert a sajtóügyi bíráskodás állami közegeinek kezén a szerző büntethetősége elévült ? Minthogy ama törvényszakasz a fenteb­biek szerint a sajtótörvény mellett csak az állam akaratától független és elhárithatlan akadályok esetében nyerhet kisegitő alkalmazást s mert ellenkező esetben a sajtószabadság legfőbb biztositéka teljesen mellőz­tethetnék, ezeknél fogva az ily elévülés következtében az addig megjelent példányok el nem kobozhatók. (1811. sz. 1897 márczius 18.) 57. Nyomtatvány a Nemzeti Múzeumtól vagy egyes magánféltől elkobozás czéljából nem vehető el. A B. T. K. 61. §-a szerint a bűncselekmény által létrehozott vagy annak elkövetésére szolgált tárgyak csak akkor kobozhatok el, ha a tettes vagy részes tulajdonai, vagy ha birtoklásuk, használásuk vagy terjesztésük különben is tiltva van. A B. T. K. 62. §-a pedig meghatá­rozza, hogy nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény esetében a nyomtatványnak csak a szerző, nyomdász, elárusitó, terjesztő, vagy nyilvánosan kiállító birtokában levő példányai kobozhatók el. A törvény­szék e szerint lényeges szabálytalanságot követett el, midőn az elkobzást a magában véve forgalomból ki nem tiltott vádbeli röpiratnak összes tudva levő példányaira, nevezetesen a törvény idézett határozatai alá nem eső M. Nemzeti Múzeum és N. Péter ügyvéd birtokában levő példá­nyaira nézve is elrendelte, minélfogva végzésének megsemmisítése mellett ujabb szabályszerű határozat hozatalára utasítani kellett. (Curia 2812. sz. 1898 márczius 29.) 63. §. Nyomtatvány alatt értetik valamely iratnak vagy ábrázolatnak, nyomda, metszet, minta, gép vagy más mesterséges készület vagy vegyészet által eszközlött többszörösitése. 58. A kőnyomatos lapban megjelent közleményekért fokozatos fele­lősségnek van helye. Ha a kőnyomatosból más lapok veszik át a hirt, ezek is a fokozatos felelősség szerint önállóan felelnek. A »Magyar Hiradó« czimü kőnyomatos lap a védelem állás­pontja szerint nem önálló sajtótermék és nem időszaki lap, hanem a reá előfizető napilapok hírszerző munkatársa, a napilapokra nézve kéziratot képez ; az abban foglalt közlemények önálló sajtótermékekké csak a nagyközönség kezén megforduló napi lapokban való megjelenés folytán válnak. Ez a felfogás azonban téves. A »Magyar Hiradó« a tábla által valónak elfogadott megállapítás szerint kőnyomat utján, vagyis mester­séges készület igénybevételével többszörösittetik ; előállítási módja tehát a B. T. K. 63. §-ában meghatározott kelléknek megfelel. Eendeltetése a terjesztés melyet az által ér el, hogy mindazoknak a napilapoknak, melyek előfizetői, jelenleg 22 napilapnak megküldetik. Az a körülmény, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom