Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 53. §, 15 53. §. A pénzbüntetés minden egyénre nézve külön állapítandó meg. Az ítéletben meghatározandó egyszersmind a szabadságvesztés-büntetés tartama is, melyre a pénzbüntetés — ennek behajthatatlansága esetében — átváltoztatandó. Ezen meghatározásnál egy forinttól tiz forintig terjedő összeg helyett egy nap számitható. A pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés-büntetés tartama azonban, ha az főbüntetésként állapíttatott meg : hat hónapot, ha pedig mellékbüntetésként szabatott ki: három hónapot nem haladhat túl, s az első esetben fogházra, a másodikban pedig azon nemű szabadságvesztés-büntetésre változtatandó, melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül ítéltetett. Életfogytig vagy tizenöt évig tartó fegyházi vagy hasonló tartamú államfogházi büntetés esetében, a pénzbüntetést szabadságvesztés-büntetésre nem lehet átváltoztatni. Az elitélt hagyatékából a pénzbüntetés csak akkor hajtható be, ha az Ítélet még annak életében jogerejüvé vált. Átváltoztatás egynemű szabadságvesztés-büntetésre.1) 28. Büntettek és vétségek eseteiben a kiszabott pénzbüntetések az 1878: V. t.-cz. 53. §-a értelmében, a törvény határain belül és a fenforgó körülményekhez képest 1 forinttól 10 forintig terjedőleg, egy- vagy többnapi szabadságvesztés-büntetésre átváltoztathatok. 12. sz. curiai döntvény. (L. jelen munka I. k. 349. 1.) 29. Kihágás pénzbüntetése fogházbüntetés mellett erre változtattatok át. Büntető törvényeink egyik sarkalatos tételét képezi az a szabály, hogy ugyanazon vádlottra egy Ítéletben többnemü szabadságvesztésbüntetés ne alkalmaztassék ; nevezetesen a pénzbüntetések átváltoztatásának is a ministeri indokolás szerint ily értelemben kell történnie, mely okoknál fogva az ujabbi birói gyakorlat szerint a pénzbüntetés mindenkor arra a szabadságvesztés-büntetésre változtattatik át, melyet ugyanazon Ítélet a vádlottra egyébként megállapit. E szerint jelen esetben a kihágás pénzbüntetése fogházzal volt helyettesítendő. (Curia 10041. sz. 1896 október 29.) 30. Vétség pénzbüntetése elzárás mellett erre változtattatott. Tekintve, hogy a' fenforgó esetben egy csakis pénzbüntetéssel, egy elzárás. és pénzbüntetéssel is büntetendő cselekmény forog fenn ; tekintve, hogy habár a B. T. K. 261. §-ába ütköző cselekmény miatt behajthatlanság esetében fogház volna megállapítandó, mely az elzárásnál súlyosabb nemű büntetést képezvén, bűnhalmazat esetében a kisebb cselekményre is alkalmazandó volna, miután azonban a fenforgó esetekben a szabadságvesztés mint főbüntetés a K. B. T. K. 41. §-a szerint elzárásban volt megáll apitandó s miután az elj Ítélet jogerőre jutásával azonnal érvényesítendő lévén, azt a mellékbüntetésnek előre nem tudható *) A B.T. K. 53. §-ának az az intézkedése, hogy a mellékbüntetésképen kiszabott pénzbüntetés behajthatlansága esetén azon szabadságvesztés-büntetésre változtatandó át, melyre az elitélt ezen felül ítéltetett, a gyakorlatban igen sok kételyre adott alkalmat és a indicatura a Curián is mai napig ingadozó, a mint az itt közölt határozatokból is kitűnik.