Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 261. §. 239 770. Teáscsésze kiragadása a sértett kezéből mint becsületsértés. Járásbíróság: Vádlottnak azon cselekménye, hogy ő P. András kezéből annak tudta és beleegyezése nélkül egy pohár teát kiragadott, az illetőre nézve minden tekintetben meggyalázó ; mert olyan túlkapás, melyet tűrni senki sem tartozik ; és ez által az illetőt nyilvános helyen többek jelenlétében nevetség és gúny tárgyává tette. Vádlottnak ezen cselekménye tehát a B. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát állapitja meg. (593. sz. 1890 márczius 20. — Budapesti tábla helybenhagyja. 17514. sz. 1890 június 2. — Curia : A felebbezések visszautasittatnak. 10008. sz. 1890 november 13.) 771. Hajtőr kihúzása a sértett fél hajából mint becsületsértés. Vádlott az által, hogy a helyett, hogy a L. Betti hajában észlelt s ezt összetartott haj tőrre nézve vélt tulajdonjogát törvényes uton érvényesitette volna, azon tőrt. mint állítólag tőle ellopottat, birtokosnője hajából önhatalmúlag a köztéren kihúzta és elvitte, a nevezett hajadon irányában oly meggyalázó cselekményt követett el. mely a jóhiszemű sértett fél becsületébe mélyen belévág. (Curia : 10127. sz. 1883 márczius 16.) 772. Becsületsértést képez: lónyeritésnek utánzása és szamárfülek mutatása. (Curia 840. sz. 1891 márczius 17.). Egyéb esetek. 773. Az irói személyiség becsmérlése is becsületsértés. A védő a másodfokú itélet ellen a B. T. K. 385. §. 1. a) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt. írásbeli indokolásában elsősorban azt hozta fel, hogy a vádba helyezett kifejezések a főmagánvádlónak nem magánbecsületét, hanem csak irói személyiségét érintik. E tény azonban, még ha bizonyítottnak vétetett volna, sem szünteti meg a tettnek bűncselekményi minősítését, mert ez a különbségtétel nem alapszik a törvényen. A törvény a becsületet minden irányban oltalmazza, és mi támpontot sem nyújt ama feltevésre, hogy az irói becsület nem számithatna a B. T. K. XVII. fejezetének védelmére. (Curia 4995. sz. 1902. május 28.) 774. Irói személyiség becsmérlése becsületsértés. Azon állítás, hogy vádlott a »legridegebb üzleti érdekbők irta azon czikkeket, melyek a bevádolt közleményre alkalmat szolgáltattak, nem alkalmas arra, hogy főmagánvádlót a közmegvetésnek tegye ki, és még kevésbbé arra, hogy ellene büntető eljárás megindítására okul szolgáljon, jelesen az említett nyilatkozatban foglalt tény nem jár azon következménynyel, hogy a közvéleményt oly mértékben fordítaná főmagánvádló ellen, mely a törvényben feltételezett »megvetés« fogalmának megfelel. A vádba helyezett cselekményből tehát a B. T. K. 258. §-ának ez az ismérve hiányzik. Ellenben alkalmas a bevádolt kitétel arra, hogy a főmagánvádló irói jellemét kedvezőtlen színben mutassa, azaz