Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 260. §. 233 vádlottak panaszosokra a bíróság előtt alaptalanul fogtak rá büntetendő cselekményt. (Curia 1893. évi 7354. sz. 1894 április 17.) 745. Ha a feljelentés alaki okokból érdemlegesen el nem bírálható, esetleg a bűnösség a 258. §. alapján megállapítható. (Curia 1893. évi 10972. sz. 1894 márczius 31.) 746. Nem zárja ki e §. tényálladékát, ha az eljárás nem ítélettel, hanem a panasz visszavonása folytán végzéssel lett megszüntetve. Budapesti tábla: Minthogy a törvényszék által felhozott annak az indoknak, a mely szerint a törvényszék vádlottakat a B. T. K. 260. §-ába ütköző rágalmazás vádja alól azért mentette fel, mert a sértett fél a járásbíróságnál ellene emelt vád alól itéletileg felmentve nem lévén (mert a járásbíróság sértett ellen az eljárást a panasz visszavonása folytán szüntette meg), az ellene emelt vád valótlannak nem bizonyult, oly értelme van, mintha csakis a sértett fél inditványára üldözhető bűncselekmények esetében a panasz visszavonása s az eljárásnak annak folytán megszüntetése esetében a B. T. K. 260. §-ában meghatározott rágalmazás tényálladéka egyenesen és feltétlenül kizárva lenne, ez 'a felfogás pedig el nem fogadható, a tábla ennek az indoknak akként való helyesbitésével s kiegészítésével, hogy sem a vádlottak panaszára, a sértett ellen indított eljárásban, sem vádlottak ellen lefolyt eljárásban a vádlottak által emelt vád valótlannak nem bizonyult, a törvényszék Ítéletét egyébként indokainál fogva, s a B. T. K. 260. §-ában meghatározott rágalmazást illetőleg még azért is hagyja helyben, mert meg van állapítva, hogy vádlottak a sértett ellen emelt vádat jóhiszemüleg valónak tarthatták. (979. sz. 1895 április 24.) — Curia helybenhagyja. (9251. sz. 1896 június 24.) 747. Bűnösség előfeltételei e §. esetén. Kolozsvári tábla: S. Frigyes vádlott a nagyszebeni községi bírósághoz 1889 október 21-én a neje nevében beadott keresetében azt állítván, hogy Cs. Mihály bérlője egy 20 frt értékű fűtőjét nem hagyván eredeti állapotban vissza, hanem azt saját czéljaira fordítván, kérte annak elmarasztaltatását. A nagyszebeni járásbíróságnál tartott tárgyalás alapján kihallgatott B. Frigyes és Sch. József tanuk igazolván azonban, hogy alperes a kereset tárgyát gépezett kemenczét elköltözésekor nem vitte el, felperes az 1890 augusztus 29-én 855. sz. a. kelt ítélettel, kereseti kérelmével elutasittatott. Ez után 1890 szeptember 2-án 3985. sz. a. S. Frigyes a nagyszebeni törvényszékhez Cs. Mihály ellen bűnvádi feljelentést adott be, melyben már vádlott nemcsak egy kemenczének, hanem azonkívül még három fedél és egy pinczeablakredőny s egy takaréktűzhely ellopásával is vádolta Cs. Mihályt s ezen feljelentését vádlott a vizsgáló biró által 1890 október 2-án és deczember 12-én eszközölt kihallgatásaikor is fentartván, Cs. Mihályt az emiitett ingóságainak ellopásával sőt még vagyona szándékos megrongálásával is vádolta s a bűnvádi eljárás megindítását és a kára megtérítését kérte. Cs. Mihály tagadta, hogy S. Frigyesnek ingóságait elköltözésekor magával vitte volna s ennek - igazolására a polgári per rendén kihallgatott