Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 259. §. 229 725. Köztisztviselők által hivatalos iratban használt kifejezések miatt büntetésnek nincs helye. (Curia 2467. sz. 1894 június 7.) 726. Hivatalos eljárás közben a hivatali főnök által a hivatali alárendelt hivatalos eljárására tett megjegyzés nem büntethető mint rágalmazás vagy becsületsértés. (Curia 2178. sz. 1898 június 2.) 727. Rágalmazás taglejtés által. Járásbíróság: Vádlott vádlónak azt mondotta, hogy három könyv helyett csak kettőt vezetett azért, hogy — és akkor jobb kezével kifelé egy kört formált, mely zsebénél végződött — mi azt jelentette, hogy jobban lophasson ; miért is vádlott a B. T. K. 258. §. alapján bűnösnek nyilvánítandó volt. (814. sz. 1894 április 6.) — Szegedi tábla helybenhagyja. (2126. sz. 1894 május 8.) — Curia : A felebbezés visszautasittatik. {6831. sz. 1894 szeptember 5.) 728. Azon állítás, hogy magánvádló „a vámszedési jog bérbeadásánál sápot kapott", rágalmazást állapit meg. (Curia 5581. sz. 1901 szept.|21.) 729. A ki valamely nő férjének kérdésére mondta, hogy ő a kérdezőnek nejével többször közösült, rágalmazást követ el. Igaz ugyan, hogy vádlott H. Pál kérdésére felelve, mondotta azt, hogy a főmagánvádlóval nemileg többször közösült. Ez a körülmény azonban az ő bűnösségét és büntethetőségét nem szünteti meg, mert vádlott, midőn a főmagánvádló férjének két tanú jelenlétében hozzá intézett kérdésre tette azt a beismerésnek feltüntetett -nyilatkozatot, hogy a nővel többször közösült, kétségen kivül tudta, mert be kellett látnia, hogy nyilatkozata alkalmas arra, hogy főmagánvádlót a közmegvetésnek, sőt a büntető eljárás veszélyének is kitegye ; midőn pedig ennek daczára olyan tényről tett nyilatkozatot, mely beismerés alakjában állítást képez, melynek valódiságát a törvény tilalmánál fogva bizonyitani nem lehet, melyet tehát a főmagánvádló tagadása folytán valótlannak kell elfogadni, vádlott cselekményéből a szándékosság nem hiányzott. Ezen indokoknál fogva azok a tények; melyeket a kir. törvényszék valóknak elfogadott és melyekre a kir. Curia is határozatát alapitani tartozik,, büntetendő cselekménynek tényálladékát állapítják meg. (Curia 7683. sz. 1903 szeptember 16.) T. 259. §. Egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a rágalmazás : ha a rágalmazó állítását nyomtatvány vagy nyilvánosan kiállitott képes ábrázolat által tette közzé vagy terjesztette. 730. Nyomtatott felebbezésben foglalt állítás nem esik e §. alá. Vádlott ugy az előkészitő eljárásban, mint a főtárgyaláson tagadta, hogy a szóban forgó iratot közzététel és terjesztés czéljából készitette volna és azt vitatja, hogy a bevádolt nyomtatványt, cziméhez képest, egyedül törvénykezési czélokra a pancsovai törvényszékhez intézett beadvány gyanánt állíttatta elő azon czélból, hogy az ellene rágalmazás,