Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

224 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 258. §. állapíttatott, tehát ebben az esetben a postára küldött nyilt levelezőlapon foglalt rágalmazó állítás »többek« vagy több, habár nem együttlevő személy előtt tettnek tekinthető nem lévén, a B. T. K. 258. §. által megkívánt egyik lényeges tényelem hiányában a rágalmazás elkövethető sem volt. (Curia 9169. sz. 1903 november 12.) 705. Nyilt levelezőlapon használt s a kir. járásbiró hivatali működésére vonatkozó meggyalázó kifejezés az elkövetés nyilvánosságát megállapítja. (Curia 1207. sz. 1903 február ll.1) 706. Megyés püspökhöz intézett beadványban foglalt állítás nem többek előtt tétetett. Minthogy vádlott a C. L. és G. S. főmagánvádlók meggy alázására vonatkozó levelet s illetve feljelentést a megyés püspöknek saját kezéhez czimezte, s ennél a körülménynél fogva a Curia határozatának hozatalánál figyelembe veendő oly ténykörülményt a törvényszék el nem fogadott, melynek alapján megállapittathatnék, hogy a rágalmazó és illetve meggyalázó állítás többek jelenlétében történt volna s tekintve, hogy a B. T. K. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének tényálladékához tartozó ez a kellék, ebben az esetben, a törvényszék által valóknak elfogadott tények alapján meg nem állapitható, s ezért vádlottnak ez a cselekménye a B. T. K. 261. §. alá esik. (Curia 1418. sz. 1904 február 16.) Egyes esetek. 707. Mástól hallott tények elbeszélése is képez rágalmazást. Kassai tábla: Kétségtelen, hogy vádlott a vád tárgyává tett rágalmazó tényt többek jelenlétében beszélte el; ama védekezése tehát, hogy eme tényt csak hallomás után, csupán figyelmeztetésül s nem rosszakaratból közölte a magán vádlóval, a bűnösség kérdésén, valamint a cselekmény minősítésén mit sem változtat, miután eme ténynek, mint olyannak, a mely valósága esetében a magánvádló ellenében a büntető eljárás megindítását vonhatta volna maga után, habár hallómásból, de többek előtt való elmondása és terjesztése a rágalmazás tényét feltétlenül megállapítja. (2936. sz. 1892 november 8.) — Curia: A felebbezés visszautasittatik. (2579. sz. 1893 márczius 28.) 708. Nem volt figyelembe vehető vádlottnak az a védekezése, hogy a hírlapi czikkben nem saját nézetének adott kifejezést, hanem csak a másoktól hallottakat jóhiszeműen ismételte, mert az a körülmény, hogy vádlott csak hallomás alapján tette közzé a czikkben foglaltakat, a rágalmazás vétségének tényálladékát le nem rontja, a közlés jóhiszeműségét pedig kizárja a maró gúny, mely a közleményben a főmagánvádló ellen nyilvánul. (Curia 3339. sz. 1903. április 15.) Ingadozó gyakorlat.