Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Adó- és illetékügyek. alapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek ; ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a közpénztár szedi be« ; önmagától érthető, hogy különleges rendelkezés hiányában ez az adóztatási mód a nyugdíjazott tisztviselőkre és hivatalnokokra, mint adóalanyokra és nyugdijaikra, mint adótárgyakra, egyenlőképen alkalmazandó. A törvénynek idézett rendelkezéseiből, illetőleg abból, hogy kereseti adó alá minden olyan keresmény, vagy jövedelem, melyet az értelmi foglalkozásnak körébe tartozó nyugdíjazott tisztviselők nyugdíj czimen valamely közpénztárból húznak, kivétel nélkül kereseti adó alá tartozik s erre nézve a törvény sem az eltöltött szolgálat vagy helyi vagy egyéb kürölményeit és viszonyait; sem a nyugdíjnak eredetét, forrását, a honnan az származik, figyelembe nem veszi; továbbá abból, hogy az adókivetésre és a 'közpénztár által való beszedésre való jog és kötelezettség általános és feltétlen : okszerűen következik, hogy a f.-i magyar királyi adóhivatal, a törvény rendelkezéseinek megfelelőleg járt el akkor, a midőn a panaszos által nem kifogásolt eljárás szerint kivetett s panaszosnak terhére a nála utalványozott s általa kifizetett nyugdij után előirt IV. osztályú kereseti adót havi levonások utján beszedte s a magyar királyi közigazgatási bíróság ezt az eljárást jogosnak s a törvény rendelkezéseinek megfelelőnek jelenti ki. (218. sz. 1903 szeptember 11.) 86. Községi jegyzők a feleknek teljesített magánmunkálatokért járd jövedelmeik után is IV. osztályú adót tartoznak fizetni. Indokok : Az 1875 : XXIX. t.-cz. 28. §-a szerint IV. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek veendő nemcsak a rendes fizetés, nyűg-, kegyvagy tiszteletdij, hanem »minden járandóság, mely az 5. §. 4. e) pontja szerint sem adómentes« ebben a pontban pedig a feleknek teljesített magánmunkálatokért járó jövedelem felsorolva nincsen és igy panaszos ebben az irányban és a törvénynek ilykép történt alkalmazásával jogsérelmet, a mit ez a bíróság orvosolhatna, annál kevésbbé szenvedett, mert a panasz abbeli felfogásának, hogy ez a mellékjövedelem nem esnék IV. osztályú keresetadó alá, nem az lenne a következménye, hogy az adótól egyáltalában mentessittesék, hanem az, hogy akkor ez az összeg, mint szellemi foglalkozásból eredő jövedelem az 1875 : XXIX. t.-cz. 2. §. 3. d) pontja értelmében III. osztályú kereseti adó alá volna vonandó, ez pedig panaszosra a IV. osztályú "keresetadónál sokkal súlyosabb terhet vonna maga után. (13195/1900. sz.) 87. Plébánosok fllialék látogatása fejében húzott lótartási, úgyszintén misebor és ostyajárandóságaik után IV. osztályú kereseti adóval meg nem /róhatók. Indokok: A congrua kiegészítéséről szóló jegyzőkönyvnek az iratokhoz csatolt kivonata szerint panaszos lelkészi jövedelmét terhelő kiadások közt van 126 forint, azaz 252 korona lótartási járandóság és 11 forint 48 krajczár, vagyis 22 korona 96 fillér misebor és ostyajárandóság megállapítva ; minthogy pedig már az előző évi kivetési iratok megmutatják, hogy a canonica visitatio értelmében a plébános saját fogatán tartozik a külső községekbe (fllialék) menni, ha lelki szolgálatja kivánja, ennélfogva