Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

IV. osztályú kereseti adó. 551 kétségtelen, hogy az 1875 : XXIX. t.-cz. 5. §. 3. e) pontja szerint ezen lótartási járandósága, mint olyan, melynek élvezete meghatározott hivatali kiadással van egybekötve, keresetadó alá nem vonható. Hasonlóképen a misebor és ostya utáni járandóság is ezen törvényszakasz alapján mentes a keresetadótól, mert ennek a költsége is a hivatali functióval a legszorosabb kapcsolatban áll. (1092/1901. sz.) 88. A lelkészi jövedelemből a IV. osztályú kereseti adó megállapításánál a káplántartás évi értéke, mint teher az 1875 : XXIX. t.-cz. 28. §-a alapján levonandó. (12362. sz. 1901 deczember 3.) 89. Egyetemi tanár fizetése azon időben, melyben egy része kincstári szolgálati dij levonásával volt terhelve, nemcsak a terhelt részre nézve, de egészben mentes a IV. osztályú kereseti adótól. (16435/1897. sz.) 90. Tanár rendes tanári fizetése, tandijjutaléka és szigorlati dijai együttes összege után tartozik IV. osztályú kereseti adót fizetni. Indokok: A tanárnak a tanitás s illetőleg előadás tartása, valamint a tanulók, illetőleg hallgatók megvizsgálása, velők vizsgák tartása tanári hivatásából folyó kötelessége s közfelfogás szerint attól nem különböző foglalkozás ; s mert a tanári fizetést, tandijat és vizsga-, illetőleg szigorlati dijat mindegyütt a tanári állás javadalmának tekinti, egyáltalán nem tartja a fenforgó esetre alkalmazhatónak az 1875 : XXIX/t.-cz. 3. §-át, mely a különböző foglalkozásból eredő jövedelmekre vonatkozik. Mivel pedig az idézett t.-cz. 28. §-a, de a IV. osztályú keresetadóra vonatkozó többi rendelkezések sem nyújtanak alapot arra, hogy az egyazon hivatali állásból bár különböző czimeken nyert jövedelmek elkülönzötten s ne együttesen vonassanak adó alá, azért az alapkérvényben emelt s a felebbezésben ismételt kérés érdekéből érvényesített panasznak hely adható nem volt. (6375/1901. sz.) 91. A nevelési járulék az özvegynek járó nyugdíjpótlékkal összesítve vonandó IV. osztályú kereseti adó alá. Indokok: A nevelési járulék, a melynek adóköteles voltát panaszos maga sem vonta kétségbe, mint az özvegynek járó nyugdíjpótléka ezzel összesitve vonandó IV. osztályú kereseti adó alá, mivel az 1875 : XXIX. t.-cz. nem tartalmaz oly rendelkezést, a melynek alapján az egy és ugyanazon személy által egy és ugyanazon pénztárból, de különféle czimeken húzott állandó illetmények külön-külön volnának IV. osztályú kereseti adóval megróhatok. (17312/1901. sz.) 92. A hivatallal járó kiadások fedezésére fordítandó képviseleti költségek IV. osztályú kereseti adó alá nem esnek. (1229. sz. 1902 január 30.)