Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

100 Curiai bíráskodás. most látható ifjú jelzőt nem ő, hanem valaki más utólag irta oda. Ellenben a másik Barányás János, a Ferencz fia, az adófőkönyvben 929. tétel a. fordul elő s ennek neve mögé, megkülönböztetésül, már tanú irta az »ifjabb« jelzőt, melyet valaki kitörölt, ez a Baranyás János 1899. évben 80 korona házadóval és 3 forint kereseti adóval van megróva. Tekintettel már most arra, hogy a névjegyzékbe, Fodor Miklós tanú szerint is, Baranyás János, József fia, Komáromi Mária férje, bár ez is csak tévesen vétethetett fel s a névjegyzékbe az »id.« jelző csupán tekintettel a másik Baranyás János neve után a főkönyvben kitüntetett »ifjabb« jelzőre, vétethetett be; tekintettel továbbá arra, hogy az életkor téves kitüntetése az 1899. évi XV. t.-cz. 158. § választó visszautasítására okul nem szolgálhat, és tekintettel arra, hogy a szavazatot Baranyás János, József fia, Komáromi Mária férje adta le : annálfogva e szavazat a választói névjegyzék szerint jogosítottól eredvén, annak érvénytelenítésére nincs ok. VI. E csoportban ellenkérvényezők azt kivánják kimutatni, hogy sokan, a kik Enyedi Lukácsra kívántak szavazni, megfélemlítés, fenyegetés, kényszer következtében a szavazástól tartózkodtak. Előadják, hogy a Kelemen-párt a választási mozgalmak idejére »Pusztaszer terület« czim alatt külön lapot alapított. Ebben a lapban az izgatás és terrorizálás minden eszközét kimerítették. Csatolják e lap két számát 3. és 4. alatt. Ez izgatásnak, a képviselő pártjához tartozók kisebbítésének, gyalázásának az volt a következménye, hogy a főszolgabíró szükségesnek találta a felizgatott kedélyek lecsillapítását külön rendelettel megkísérelni, a melyet 5. alatt csatolnak. De a kitörést szerintök már ez sem volt képes megakadályozni s azért a dorozsmai kültelekhez vezető utakat csendőrökkel kellett őriztetni. Megneveznek 42 dorozsmai választót, a kik nem mertek a képviselőre szavazni, mert felgyújtással, agyonveréssel fenyegették őket Benke Gedeon és társai, ha a képviselőre szavaznak. Kérik a megnevezett fenyegetőket és fenyegetetteket, valamint Herglotz István főszolgabírót ezekre tanúul kihallgatni. Ezeknek a szavazatai a 3. §. 12. pontja és az 5. §. értelmében a képviselő szavazataihoz hozzáadandók. Előadják továbbá, hogy a tanfelügyelő, Mayherr Rezső, Thierry Géza, Sponlák Antal, Bartók János és Decsor György dorozsmai tanítóknak, a kik Enyedi Lukácsra kívántak szavazni, szabadságot adott, hogy a választásra mehessenek és utasította Czékus Árpád igazgatót, hogy ezt á nevezett tanítókkal közölje. Az igazgató Kelemen-párti lévén, ezt nem tette, minek folytán a nevezettek kénytelenek voltak otthon maradni. Ugyanezt a kérelmet a 3. §. 3., 4. és 12. pontjaira alapítottan előterjesztve előadják, hogy ifj. Molnár Mihály horgosi választót azzal fenyegették, hogy ha Enyedi Lukácsra mer szavazni, a r. kath. egyháznál levő adósságát azonnal behajtják rajta, hogyBerényi András ésBerényiPál horgosi lakosok,bár Enyedire akartak szavazni, tartózkodtak a szavazástól, mert hasonlóan fenyegették őket,