Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 87 összeg megjelölésével előterjesztett tényállás egészen uj ténynek tekin tendő, a mely figyelembe nem jöhet. Végül előterjesztik kérvényezők, bogy mindazokban a vesztegetésekben, a melyek Enyedi Lukács személyével közvetlenül kapcsolatban az előadottak szerint nem állanak, Enyedi Lukács részes, mert az eljárt kortesek egyáltalán nem voltak képesek Enyedi Lukács érdekében anyagi áldozatokat hozni, a pénz tehát Enyedi Lukács vagyonából folyt. Az e csoportban felsorolt összes vesztegetési tények szerintök feltétlen érvénytelenségi okot eredményeznek. Választásvédők ellenben tagadják, hogy Enyedi Lukács vagyonából bármily érték is vesztegetésekre fordittatott, tagadják a részességet. A m. kir. Curia az e csoportban fölsorolt vesztegetési esetekre vonatkozóan mindenekelőtt megállapítja azt, hogy magok a kérvényezők sem hozták közvetlen kapcsolatba az egyes vesztegetési tényeket, a 12. pont alatt felsorolt eset és az 1. pontban körülirt piacztartási igéret kivételével, Enyedi Lukács személyével, — a 12. pont alatti esetre nézve is (kérvény 1. 14. pontja) a szóbeli előterjesztésnél a H. alatt csatolt külön jegyzékben a kérvényt oda módosították, hogy az ott emiitett fuvartöbbletet és napidijat Enyedi Lukács pártja fizette, a piacztartás kieszközlésének igéretét illetőleg pedig bizonyítékot nem hoztak fel arra nézve, hogy Enyedi Lukács ily igéret tételére Eszes Mátyást és Karcsay Aladárt meghatalmazta. Ezek szerint tehát nem is állíttatván az, hogy maga a képviselő pénzt, pénzértéket vagy más előnyt adott vagy ígért volna, megbirálás tárgyává teendő, hogy az 1—12. pont alatt felsorolt vesztegetésekre nézve Enyedi Lukács részessége vagy előleges kifejezett beleegyezése megállapítható-e ? Az előzetes kifejezett beleegyezés nem is állíttatott, a részességre nézve pedig egyedüli adatul kérvényezők azt hozták fel, hogy a kortesek egyáltalán nem voltak gépesek Enyedi Lukács érdekében anyagi áldozatokat hozni, következésképen a pénz Enyedi Lukács vagyonából adatott. Ez az adat azonban a részességnek az 1899 : XV. t.-cz. 6. §-ában fölsorolt alkotó elemei egyikét sem öleli fel, következésképen a részességre alapított panasznak törvényes alapja nem lévén, ez irányban bizonyítási eljárás elrendelésére sem alap, sem szükség nem volt. A dolog ilyen állásában a kérvénynek az a része, melyben az I. csoportba foglalt vesztegetési tények alapján az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2. pontja szerint minősülő föltétlen érvénytelenségi ok czéloztatott érvényesíttetni, önként elesik s az itt felsorolt tények egyedül a most felhívott szakasz 10. és ezzel kapcsolatos 2. pontja alapján minősülő viszonylagos érvény-1 telenségi ok alkotó elemeiként tehetők mérlegelés tárgyává. E szempontból kiindulva, elrendelte a magyar kir. Curia a bizonyítási eljárást arra a tényre, hogy Eszes Mátyás megígérte Huszár Gergely és három társa dorozsma göbölyjárási választóknak, hogy a göbölyjárási uj kápolnára Novotni Antaltól vásárolt harang 214 koronányi hátralékos vételárát helyettök kifizeti, ha Enyedi Lukácsra szavaznak. Elrendelte pedig azért, mert ezzel az ígérettel vagyoni előny helyeztetett kilátásba a név szerint megnevezett választóknak azért, hogy Enyedi Lukácsra szavazzanak.