Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 657 539. Ugyanazon követelés iránt több rendbeli kereset alapján különböző egyének ellen indított perben az Ítéleti illeték annyiszor rovandó le, a hány ítéletet hoz a bíróság. (9476. sz. 1904. február 8.) 540. Ha újított perben a bíróság a perújítás kérdésében és a peresügy érdemében is határoz: az állandó Ítéleti bélyegilleték a jelzett határozatoktól külön-külön lerovandó. (1894: XXVI. t.-cz. 19. §-ához.) Indokok: Perújítás esetében az újított per az alappertől elkülönített önálló pernek tekintendő, miből folyólog ha a bíróság hozott ítéletében nemcsak a perújítás kérdésében, hanem a peresügy érdemében is határoz, az 1894 : XXVI. t.-cz. 19. §-ának világos rendelkezéséhez képest,, az ítélettől járó illeték fejében ugy az idézett törvény 8. §-ának megfelelő bélyegilleték (1 forint vagy 2 forint 50 krajczár), mint a törvény 9., illetőleg 11. §§-a szerint a peres tárgy értékéhez képest a megfelelő állandó bélyegilleték is lerovandó. (8017/1898. sz.) 541. Az 1894: XXVI. t.-cz. 21. §. 3. pontjának utolsó bekezdésében adott kedvezmény nem csupán azt a peres felet, a ki a feloldott határozat ellen benyújtott felebbezésre a bélyeget felragasztotta, hanem annak perbeli jogutódját is megilleti. Indokok: Az 1894 : XXVI. t.-cz. 21. §. 3. pontjának utolsó bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy abban az esetben, ha az alsóbb bíróság ítélete a bíróság helytelen eljárása miatt feloldatik s uj eljárás folytán ujabb felebbezés szüksége merül fel, azon fél, ki egy izben a felebbezési bélyeget felragasztotta, erre való hivatkozással azt ujabban leróni nem tartozik. A jogutódlás joghatályánál, mely a jogok és kötelességek áthárulásában találja foglalatját, e szakasz alkalmazását az a fél is igényelheti, a kinek jogelődje ragasztotta fel a feloldott ítélet ellen beadott felebbezés bélyegét. (19767/1897. sz.) 542. Ha a perújítás kérdésében és az alapperben eldöntött ügy érdemében hozott ítélet ellen beadott íelebbezés ugy a perújítás kérdése, valamint az ügy érdemére vonatkozó része ellen irányul, egyedül az alapper tárgyának értéke után jár a felebbezési bélyegilleték. Indokok: Az 1868 : LIV. t.-cz. 320. §-a szerint ugyanis az újított perben a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyaltatik és döntetik el és az 1893 : XVIII. törvényczikknek 13. §-a szerint is a perújítás kérdésében az ügy érdemétől külön ítélet nem hozatik. Minthogy pedig a bélyeg- és jogilletékek iránt fennálló törvényeknek és szabályoknak 48. §-a szerint egyes fél beadványában több kérelem egyesítése rendszerint nem szolgálhat alapul arra, hogy a bélyegilleték a kérelem száma szerint rovassék le ; továbbá az illetéki díjjegyzék 13. tételének a IV. 12. pontja szerint felebbezési és felülvizsgálati beadványok vagy bejelentések a 48. díjtételben elősorolt ítéletek és végzések ellen, különbség nélkül, vájjon azzal semmiségi panasz is volt egybekapcsolva vagy nem, csakis az ebben a pontban meghatározott felebbezési bélyegilleték alá esnek ; ezekkel szemben a bélyeg- és jogilletéki szabályok Grecsák : Magyar Döntvénytár. V. 42