Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Adó- és illetékügyek. és az illetéki díjjegyzék olyan rendelkezést, melynek értelmében a perújítás kérdésében és az alapperben eldöntött ügy érdemében hozott egy és ugyanazon ítélet ellen beadott felebbezés a főügy, illetve az ügy érdemére vonatkozó felebbezés tárgyának is megfelelőleg külön-külön kiszámított illetékkel ellátandó lenne, nem tartalmaz.( 6131/1899. sz.) 543. Sommás perben hozott elsőbirósági ítélet és pergátló kifogások felett hozott elutasító végzés ellen egy beadványban érvényesített felülvizsgálati kérelmen csak a felülvizsgálati kérelem után járó bélyegilleték rovandó le. Indokok: Az 1893 : XVIII. törvényczikknek 27. §-a szerint alperes pergátló kifogásait az ügy tárgyalására kitűzött határnapon, mindjárt a kereset előadása után, tartozik előadni s a 28. §. kijelentése szerint a bíróság a pergátló kifogások felett, az érdemtől elkülönítve, végzéssel határoz s a pergátló kifogásokat elvető végzése ellen külön felebbvitelnek helye nincs. Az idézett törvény ezen rendelkezéseinek értelmében tehát sommás perben az alperes, ha a bíróság az illetékessége ellen tett pergátló kifogásokat elveti, az ebben a tárgyban külön hozott végzés ellen külön felfolyamodással nem élhetvén, felfolyamodásának indokait az érdemben hozott ítélet ellen intézett felebbviteli beadványában tartozik előadni, illetve adhatja elő ; minthogy pedig a bélyeg- és jogilletéki szabályoknak 48. §-a értelmében egyes fél beadványában több kérelem egyesítése rendszerint nem szolgálhat alapul arra, hogy a bélyegilleték a kérelem száma szerint rovassék le : panaszos akkor, a midőn az itéletileg 24 forint 64 krajczárra leszállított követelés iránt hozott Ítélet ellen intézett felülvizsgálati kérelmét, annak daczára, hogy ebben pergátló kifogásainak végzésileg való elvetése miatt az ítélet ellen intézett felebbvitelben együttesen érvényesíthető indokait is előadta, az 1894: XXVI. t.-cz. 21. §-ának 1. pontja értelmében a felülvizsgálati kérelem első példányáért 1 forint, a második példányáért 20 krajczár és a felzetért 10 krajczár, összesen tehát 1 forint 30 krajczár értékű bélyegjegyekkel látta el, a törvény értelmében követelhető volt bélyegilletéket lerótta. (11147/1899. sz.) 544. Kereseti és viszonkereseti követelés érdemében az 1894: XXVI. t.-cz. hatálya alatt hozott Ítélet ellen benyújtott oly felebbezés után, a mely a mindkét rendbeli követelés ellen irányul, a felebbezési bélyeg a kereseti és a viszonkereseti követeléstől külön-külön rovandó le. (12484 1897. sz.) 545. Csődtömeg ellen a csődvagyonba bevont dolgok kiadatása iránt indított visszakövetelési perben hozott ítélet ellen benyújtott felebbezéstől az 1894: XXVI. t.-cz. 21. §-a II. a) pontja értelmében, ha a tárgy értéke 100 koronát nem halad meg, 2 korona, 100 korona értéken felül 5 korona bélyegilleték jár. Indokok: A csődvagyon leltározása alkalmával a csődvagyonba netán bevont és összeirt más egyének tulajdonát képező dolgok kiadatása iránt indított és az 1881 : XVII. t.-cz. 42—46.. §§-ban szabályozott és ennek alapján indított visszakövetelési per természeténél fogva ugyanaz, a mi a végrehajtási eljárásban a tulajdoni igényper. Az 1894 : XXVI.