Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

mi Adó- és illetékügyek. zések közül csak is az első felebbezési példányon rovandó le a felebbezési bélyeg. Indokok: Az egyesitett igényperekben hozott Ítéleteknél nem a különböző perek tárgya hasonló vagy összefüggő, hanem a különböző pereknek tárgya egy és ugyanaz, t. i. a lefoglalt ingóknak a birói zár alól való feloldása. Az összefüggés itt lényegi, az egyesités feltétlen perjogi követelmény és nem esetleges. Az egyesités az igénypereknél nem fakultatív, de kötelező ; fennállott az 1893 : XVIII. törvényczikk életbelépte előtt is és azt nem ez a törvény, hanem az 1893 : XVIII. törvényczikk 229. §-ának második bekezdésében fentartott 1881 : LX. törvényczikk 94. §-a szabályozza. Az ily egyesitett perben, mely külön beadott igénykereset utján ép ugy előállhat, mint az ujabb foglaltatás alpereskénti perbevonó egyszerű kérvény utján a per tárgya ugyanaz marad, mint az, először inditott pernél volt, csak az, alperesek száma szaporodott; mig az 1893 : XVIII. törvényczikk 43. §-a szerint a per tárgya szaporodott, de nem forrott egygyé. Támogatja e felfogás helyességét maga -a hivatkozott 1,7. §. szövege is, mely egyrészt nyiltan az 1893 : XVIII. törvényczikk 43. §-ára utal, másrészt a per tárgya és per értéke tekintetében a 9. és 11. §§-at, tehát azokat a szakaszokat idézi, melyeknél az Ítéleti bélyeg változó, de hallgatással mellőzi a változatlan összegű határozati bélyegről rendelkező 8. §-t, melyben az igényperek Ítéleti bélyege is szabályozva van. Nem szenved kétséget ezek szerint, hogy az Ítéleti bélyeg ebben az esetben csak 2 frt 50 krt tett ki és így a felebbezés első példánya ugyan ily összeggel helyesen bélyegeztetett. Helyesnek kellett azonban elfogadni a pénzügyigazgatósági végzésnek azt a részét, melyben az összes példányok bélyegére nézve kimondotta, hogy azok, habár pótlólag is terjesztettek be, az I-ső példányon lettek volna lerovandók és nem lehetett felebbezőnek azt az indokát figyelembe venni, hogy a példányok beadásánál elkövetett mulasztás csak perjogi következményekkel járhat, mert igaz ugyan, hogy a kevesebb példányban beadott, vagy elkésve beadott íelebbezésnél a perjogi következményeket a polgári per bírósága dönti el. de a bélyegszabály ok a peres eljáráshoz levén alkalmazva, a mennyiben a peres eljárás több példány beadását rendeli el és a bélyegtörvények ezeknek bélyegzését az illeték mérve és lerovásának módja tekintetében szabályozzák, az elkövetett mulasztás ületékszabás szempontjából felülbírálható, tekintet nélkül arra, hogy a mulasztás minő perjogi következményekkel járt. (17816. 1897. sz.)' 525. Végrehajtási zárlati ügyben a zárgondnok által benyújtott számadásra tett észrevételek tárgyában hozott határozatok illetékmentesek. Indokok: A birói végrehajtás során kinevezett zárgondnok számadásaira, mint a végrehajtási eljárás során felmerült közbeneső kérdésekre vonatkozólag hozott ítéletek az 1894 : XXVI. törvényczikkelynek életbelépése óta illetékmentesek, minthogy az ennek a törvénynek a 8. §-ában, a 4-ik pontban fel nem sorolt határozatok a végrehajtási eljárásban, vagy az abból kifolyólag keletkezett perekben illeték alá nem vonhatók. (10085. sz. 1903 január 30.)