Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szeriiAi beosztás. 515. Kielégítési végrehajtási kérvény, az illeték-díjjegyzék 100. tétele szerint, peres beadványt képez. (6154. sz. 1903 február 13.) 516. Oly birói letétek felvételéről kiállított vétbizonylatok, mely letétek után a kincstár kamatot fizetni nem tartozik, 1 koronás bélyeggel látandók el. Indokok: Az ül. díjjegyzék 67. tétele B) pontjának első bekezdése, úgyszintén az ill. díjjegyzék 101. tételének c) pontja szerint a kiszolgáltatott letétekről kiállított vétbizonyitványok általánosságban ivenkint 1 K. (50 kr.) bélyegilleték alá esnek és az idézett 67. díjtétel B) pontjának második bekezdése szerint csak a kamatozó birói készpénzletétek és azok kamatai felől kiállított nyugtáktól jár a II. fokozat szerint az illeték. 517. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagoknak kifizetett alapszabályszerü jutalékok után járó nyugtabélyegilleték beszolgáltatására nem kötelezhetők. Indokok: Az 1881 : XXVI. törvényczikk 11. §-a szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, társaságok, nyilvános intézetek és egyesületek csakis »a szolgálatukban álló hivatalnokoknak és szolgáknak a magyar koíona területén kifizetett illetményeikbők kötelesek a II. fokozat szerint járó bélyegilletéket levonni és a kir. adóhivatalba beszállítani. A nyilvános számadásra kötelezett társaság ügyeinek intézésére és ellenőrzésére hivatott igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak tagjait pusztán ebbeli minőségükben a társaság hivatalnokainak tekinteni már azért sem lehet, mert az 1875 : XXXVII. törvényczikk 193. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az igazgatóság hatásköréhez utalt teendőkkel a társaság hivatalnokait is meg lehet bizni, önként következik, hogy a társaság ügyeit intéző szervezetnek tagjai, a mennyiben állandó fizetéssel hivatalnoki minőségben is nem alkalmaztatnak, a társaság szolgálatában álló hivatalnokok közé nem sorozhatok. Mitnhogy pedig ,az oly esetben, a midőn a kötelezettséget a törvény minden kétséget kizáró pontos meghatározással csak bizonyos teendőkre szőrit ja, a kötelezettségnek más teendőkre való kiterjesztése a törvényre nehi alapitható : a panaszló részvénytársaságot, az 1881 : XXVI. törvényczikk 11. §-a alapján, nem lehet kötelezni arra, hogy az igazgatósága és felügyelő-bizottsági tagjai részéré kifizetett jutalékokból a II. fokozat szerint járó illetéket levonja és a királyi adóhivatalba beszállitsa. (12459/1900. sz.) 518. Közjegyzőknek a hagyatéki eljárás körül felmerült és nem magában a tárgyalási jegyzőkönyvben nyugtázott közjegyzői költségeikről kiállított nyugtái bélyegkötelesek. Indokok: Az 1894 : XVI. törvényczikk 121. §-a azt rendeli, hogy a hagyaték tárgyalásával megbizott kir. közjegyző köteles dijak} és költségeit a tárgyalási jegyzőkönyv szövegében felszámitani és ha az érdekelt felek a dijakat és a költségeket egészben vagy részben, a tárgyalás alkalmával kifizették, a fizetés megtörténtét, a fizetett összeg megjelölésével, bélyegmentesen a jegyzőkönyvbe bevezetni. A mint a fentebb mondót-