Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Adó- és illetékügyek. adóssági okiratok szerepeltek, — az illetéki díjjegyzék 98. tételéhez tartozójegyzetek 5. pontja alkalmazást ebben az esetben nem nyerhet, miért is az illeték törlését elrendelni kellett. (7553/1902 május 23. sz.) 512. Váltók, melyeken a kibocsátás, vagy a lejárat kitöltve nincs, ha csak magából a váltóból ki nem tűnik, hogy 6 hónapnál hosszabb időre szól^ I. fokozat szerinti bélyegilleték alá esnek. Indokok: A bélyeg- és jogilletéki szabályoknak kiegészitő részét képező illetéki díjjegyzék 98. tételének b) pontja szerint az ebben a pontban meghatározott II. értékfokozati bélyegilleték alá csak azok a váltók esnek, a melyekre nézve már magukból kiderül, hogy a fizetésnek, — ha az belföldön bocsáttatott ki, — a kibocsáttás napja után 6 hónapnál, vagy ha külföldön bocsáttatott ki, — 12 hónapnál későbben kell történnie ; minthogy a hivatalos leletek szerint is tény, hogy a szóban forgó bélyegilletékeknek a tárgyát képező hat darab váltón ugy a kibocsájtásnak, mint a fizetés teljesítésének napja, tehát épen azok a döntő körülmények, melyek a II-dik értékf okozati illeték követelésére való jogot megállapítanák, teljesen hiányzanak s ezek a váltók az I. értékfokozat szerint bélyegzett kincstári űrlapokon állíttattak ki; ezek szerint tehát bélyegrövidités hiányában a panasznak helyet adni kellett. (6169. sz. 1902 november 7.) 513. Oly esetben, midőn váltók telekkönyvi biztosításánál az I. fokozat szerinti váltóbélyegnek a II. foko?at szerinti kiegészítése alkalmával a hivatalos felülbélyegzést a telekkönyvi hatóság teljesítette, bélyegrövidités. tényálladéka csak azért, mert a telekkönyvi hatóság székhelyén adóhivatal volt, meg nem állapitható. (4960. sz. 1902 május 27.) 514. Oly esetben, midőn a szerződő felek az adásvételi szerződéstől kölcsönösen azért állának el, mert a vétel tárgyát képező ingatlanra feljegyzett utóöröklési jog miatt a tulajdonjog vevőre átruházható nem volt: az illetékkötelezett fél a megszabott százalékos illeték törlését, vagy ha az már befizettetett, annak visszatérítését akkor is jogosan igényelheti, ha a vétel tárgyát képező ingatlanokat birtokába vette és használta is. Indokok: Az adásvevési szerződés tulajdonjogot átruházó jogügylet lévén, mindaddig, a mig a vevőre érvényesen át nem szállhat, az adásvevési szerződés teljesülése be nem következhetik. Amidőn tehát a szerződő felek ép azé.rt, mert a feljegyzett utóörökösödési jog miatt a tulajdonjog a vevőre átruházható nem volt, az adásvevési szerződéstől kölcsönösen elállottak, a szerződést még foganatba menetele előtt vonták vissza. Ennélfogva dr. H. a visszavont adásvevési szerződéstől előirt illeték törlését a bélyeg- és illetékszabályok 99. §-a alapján jogosan igényli, mert a telekkönyvi bejegyzés meg nem történt és mert az eladók a szerződésből folyó azt a kötelezettségüket, hogy a vevőnek a tulajdonjog megszerzését lehetővé tegyék, nem teljesítvén, a szerződés foganatba nem ment. (427. sz. 1903 február 3.)