Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. <czikkben, sem az azt kiegészitő 1887 : XLV. törvényczikkben nincs : miért is a panaszló egyházközségnek az a kérelme, hogy az illetékegyenérték alól azért, mert összes évi jövedelme 400 frtot meg nem halad, felmentessék, törvényes alappal nem bir. (14759/1898. sz.) 509. A községek (városok) oly ingóságaik után, a melyeket gazdaságilag nem hasznosítanak, hanem kizárólag közigazgatási czélokra használnak, illetékegyenértéket fizetni nem tartoznak. (20. számú döntvény. Indokait lásd e munka I. kötetének 713. lapján.) 510. Papi tized kárpótlási tőke illetékegyenérték mentességben nem részesül. Indokok: Tekintettel arra, hogy az 1881 : XXVI. törvényczikk 22. §. b) pontja értelmében az egyházi javadalmak élvezői a vagyon állagához tartozó ingó javak értékétől 2/x„% illetékegyenértéket kötelesek fizetni ; és tekintettel arra, hogy eme illetékegyenérték fizetésének kötelezettsége alól csakis az idézett törvény 24. §-ában felsorolt javadalmasok s illetve vagyonok vannak felmentve, a papi tized kárpótlási tőke után a 0-2% illetékegyenérték törvényszerűen követeltetik, mert jelen esetben az utóbb idézett 24. §-ban felsorolt mentességi okok egyike sem forog fenn. — Különösen az a körülmény, hogy a szóban forgó tőke egyházi adó jellegével biró szolgáltatások megváltása utján keletkezett, nem szolgálhat okul az illetékegyenérték alóli mentességre ; mert egyrészről az ismételten is idézett 24. §-nak nincs egyetlenegy oly rendelkezése sem, a mely valamely vagyont annak származására való tekintettel mentene fel az illetékegyenérték alól és másrészről, mert az az illetékmentesség, a' mit az illetéki dijjegyzék 85. tétel 2. pontja az egyházi adók és hasonló szolgáltatások tekintetében biztosit, ennek a pontnak világos rendelkezése szerint, csakis az abban felsorolt okmányokra és iratokra terjed ki, az illetékegyenértékre tehát nem vonatkozhatik. És az ezen tőke után eső illetékegyenértéket, az 1887 : XLV. törvényczikk 7. §-a értelmében, panaszos mint javadalmas tartozik fizetni, mert az elrendelt bizonyítási eljárás során megállapittatott, hogy a panaszos fél egyháza az illetékegyenérték fizetését magára nem vállalta és ez az egyház arra, hogy az egyenértéket panaszló helyett fizesse, felettes hatóságainak intézkedésével sincs kötelezve. (14252/1901. sz.) 511. Ha a részvénytársaság igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjai más hitelintézettel szemben kezességet vállalnak a részvénytársaságnak váltókból és folyószámlákból eredő tartozásaira nézve és ezen kezességi okirat alapján a hitelintézet a részvénytársaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai ingatlanaira zálogjogi előjegyzést kérve, a követelés összegét a lejáratkor be nem váltott és óvatolt váltókkal igazolja: a bemutatott váltókon a II. fokozat szerinti illeték pótlása nem követelhető. Indokok: Tekintettel arra, hogy a zálogjog előjegyzése nem a váltókötelezettek ellen, hanem az ezektől különböző kezesek ellen és igy nem is a váltók, hanem a kezességi okirat alapján kéretett a bejegyzési kérvény mellett, tehát a váltók csak mint mellékbizonyitó okiratok, de nem mint