Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

616 Adó- és illetékügyek. 373. Illeték nem jár olyan nyilatkozat után, a melyben osztályos örökösök a nevökre tévesen bekebelezett ingatlanokat kölcsönösen átcserélik azért, hogy az osztályegyezségben foglalt megállapodás létesüljön. (22690/1897. sz.). 374. Váltóhitelbiztositéki okiraton lerótt, úgyszintén ezen váltóhitelből származható követelések biztosítása végett történt zálogjogi bejegyzéstől járó, valamint a bejegyzési kérvényen és felzetein felhasznált illetékek nem téríthetők vissza azon a czimen, hogy a biztosított váltóhitel igénybe nem vétetett. (20748/1903 márczius 3.) 375. Ha valamelyik tag halála folytán feloszló közkereseti társaság vagyonát az életben maradt tag vagy tagok Veszik is át, akkor is az egész vagyonra kiterjedő visszterhes átruházási jogügylet létesül. Indokok: A kereskedelmi törvény (1875 : XXXVII. törvényczikk) 69- §-a értelmében a közkereseti társaságba vitt vagyon a társaságnak, mint tagjaitól különböző jogi személynek a tulajdona, a 106. § értelmében pedig a tagoknak a társasági vagyonra vonatkozó követelési joga nem a társasági vagyonban levő dolgok állagára, hanem csak azoknak (pénzben kifejezett) értékére vonatkozik. Ezekből következik, hogy a társaság feloszlása alkalmával a társaság vagyona akkor is tulajdonost cserél, ha azt a tagok szerzik meg és hogy a vagyonátszállás ilyen esetben épen ugy nem ingyenes, mint a mikor a társaság vagyonát idegenekre ruházza át. Az ellenszolgáltatást abban az esetben, ha a társaság vagyonát idegenek szerzik meg, az ezek által a társasági vagyonban levő egyes dolgokért (áruczikkekért, követelésekért stb.) a társaságnak adott készpénz és azok fejében esetleg elvállalt társasági adósságok összege képezi, ha pedig az egyes dolgok átruházása az összes tagokra történik, akkor a tagoknak a társasággal szemben fennálló és az áttett dolgokért való lemondás következtében megszűnő követelései jogának az értéke és az általuk esetleg elvállalt társasági adósságok összege az ellenérték. Ha a feloszló társaság vagyonát nem az összes, hanem csak egyes tagok szerzik meg, akkor vissztehernek nemcsak azt az összeget kell tekinteni, a melyet az átvevő tag vagy tagok a többi tag vagyonilletőségének (követelési jogának) egyenértéke fejében a társaságnak készpénzben kifejezett és esetleg a társasági, adósságokból elvállal, hanem mindazoknak a követelési jogoknak az értékét is, a melyektől a társaság, a felosztás következtében, tagjaival szemben megszabadul, vagyis a visszteher ilyenkor is — épen ugy, mint a mikor az egyes dolgokat az összes tagok veszik át — mindig egyenlő a társaság vagyonában levő összes dolgoknak a tehermentes értékével. A mikor tehát a felebbező a feloszlott közkereseti társaságnak 15.249 frt. 68 kr. üzleti követelésekből, 606 frt készpénzből és 93.922 frt 99 kr.-ra becsült áruczikkekből álló és 25.033 frt 60 kr. adóssággal terhelt vagyonát megszerezte, akkor a felebbező és öröktársai által képviselt társaság, meg a felebbező között a társaság egész vagyonára kiterjedő visszterhes átruházási ügylet jött létre, még pedig az ingóságokra ((áruczikkekre) nézve adásvevési, a követelésekre és készpénzre nézve pedig engedményezési jogügylet, a minek következtében a felebbező által az ingóságokért a társaságnak adott vételár és a társaságtól átvállalt adósságok összege, meg az ingók egy része fejében a felebbező által a társasággal szemben megszüntetett követe-