Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 617 lési jog értékétől az illetéki díjjegyzék 32. tételének g) pontja, illetőleg 1. téte­lének A. a) pontja értelmében III. fokozatú, az üzleti követelésekért adott készpénz és elvállalt adósságok összege, meg az azok és a készpénz fejében megszüntetett követelési jogértékétől pedig az illetéki díjjegyzék 32. téte­lének f) pontja értelmében II. fokozatú illeték jár, a mely illetékeket az illetékszabályok 95. §-ának 4. pontján alapuló egyetemleges fizetési kötele­zettségnél fogva, tekintettel arra, hogy azoknak ki által való fizetésére nézve a feloszlott társaság és a felebbező között létesült szerződésben meg­állapodás nincsen, egész összegükben és első sorban is jogosan lehet a feleb­bezőtől, mint a társasági vagyonban volt egyes dolgokat egyedül megszerző féltől követelni. (5818/1898. sz.) 376. Abban az esetben, ha a névre szóló részvények másra ruháztat­nak át, az ily átruházástól a II. fok. illeték nem a részvényekre befizetett összegtől, hanem az átruházáskori érték szerint fizetendő. (17973/1903. sz. október 13.) 377. Házadómentesség engedélyezése iránti kérvényhez becsatolt épí­tési és beköltözhetési engedélyek bélyegmentesek. Indokok: A házadómentességért beadott kérvényhez becsatolt épí­tési engedély és beköltözhetési engedélyeket a hatóságok, az építő háztulaj­donosnak kötelességszerű bejelentései folytán, az építészeti és egészségügyi rendőri érdekből s nem a háztulajdonos polgári magánjogának erősbitésére állítanak ki s így azok a 46. ill. díjtétel 1. pontja szerint felbélyegzendő hivatalos kiadmányoknak, melyek a hatóságok vagy közhivatalok által valamely, nem a polgári magánjog czimén alapuló szabadalom, jog vagy kiváltság engedélyezése vagy valamely képesség elismerése iránt adatnak ki, nem minősíthetők. (8718/1900. sz.) 378. A bírósághoz benyújtott oly kérvény, melyben a tanú annak a bíróságnak területén kérelmezi kihallgattatását, a melyen lakik : bélyeg­mentes. Indokok: Az 1868 : LIV. törvényczikk 198. §-a világosan rendeli, hogy ha a kihallgatandó tanuk más bíróság területén laknak, a kihallgatás az illető bírósághoz intézendő megkeresvény utján történik. Miután tehát panaszló ebben a beadványában semmiféle magánérdekébe vágó kérelmet nem terjesztett elő, hanem csak állampolgári kötelezettségének a törvény rendelkezései alapján leendő teljesítése módjára nézve szükséges jelentését tette meg: ez a beadvány kétségen felül a hivatalos levelezés keretébe esik, és mint ilyen, az ill. dijj. 46. tétele »hivatalos levelezések« vezérszó alatti intézkedése értelmében bélyegmentes. (1362/1900. sz.) 379. Ügyvédi vizsga letétele iránti kérvényhez csatolt oly bizonyítvá­nyok, melyekkel az ügyvéd az ügyvédjelöltnek hozzá történt belépését, vagy tőle való kilépését igazolja, bélyegmentesek. (10465/1898. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom