Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 597 levő épitménynyel, valamint a vízhasználati joggal együtt egy dolognak tekintetnek ; végül a 4. §-a szerint a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. Ezeknek alapján és mert általánosan elfogadott jogi elv, hogy minden dolog vagy jog, mely ingatlannak tartozékát képezi, szintén ingatlan ; mert továbbá az átadás tárgyát képezte vízhasználati jog az i-i uradalom tartozékát képezte : B. Lajos és Géza grófok akkor, midőn aB. és H. folyón való vízhasználati jogot az ezeknek a f oly óknak a medrével, a panaszos rész vény társulat által létesítendő vízi műhöz a tényleg már létezett és szintén át, illetve eladás tárgyát képezte malomcsatorna kibővítéséhez, valamint az újonnan létesítendő csatornához és töltéseihez, nemkülönben a gátak védelméhez; a turbina-háznak, a zsilipeknek, gátaknak és viziépitményeknek helyreállításához az engedélyokmány, illetőleg a tervek szerint szükséges földterületekkel együtt őt, illetőleg eladták és panaszos részvénytársaság mindezeket át, illetőleg megvette, egészben ingatlan vagyont adtak el; minélfogva a vízhasználati jognak illetékszabás szempontjából ingatlanként való minősítése és az illeték ennek megfelelőleg eszközölt megállapítása jogos és helyes alapon nyugszik. (2478/1899. sz.) 280. Ha a nő férjére adósság áthárításával és eltartás kikötésével ruház át ingatlant, akkor az adás-vevési illeték csak a vételártól követelhető. (3218/1898. sz.) 281. Ha ingatlan és az azon levő reál jogú gyógyszertár együttes tárgyai az adásvevésnek, de a vételár külön van kitéve, ily esetben a gyógyszertári reáljog, mint ingóság illetékezendő. (9842/1901. sz.) 282. Az illetéki díjjegyzék 2. tétel B) 1. pontja alatt felsorolt személyek között létrejött ajándékozásoknál az ajándékba adott ingatlan értékének a megajándékozott által elvállalt terhek értéke nem vehető. Indokok: A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok illetéki díjjegyzéke 2. tételének B) 1. pontjában említett személyek között létrejövő ajándékozásoknál az ajándékozott ingatlan értékének a megajándékozott által elvállalt terhek értéke nem vehető, mivel az ily személyeknél, a midőn a megajándékozott az ajándékozóval fennálló családi köteléknél fogva igen gyakran az ajándékozón segítendő, oly ajándékot is elfogad, a mely reá nézve nem hogy haszonnal, de kárral jár, a szerződés megállapításaiból az ajándékozott ingatlan értéke ki nem deríthető, miért is ily esetekben az ingatlan értéke gyanánt az 1887 : XLV. t.-cz. 3. §-ának 2. b) pontja szerint a bevallott becsérték fogadandó el, a mennyiben az a most idézett t.-cz. 4. §-ában megállapított törvényszerű legkisebb értéknél nem csekélyebb. (19103/1897. sz.) 283. Szülő és gyermek között ingatlannak átadása iránt kötött és adásvételnek ezimzett jogügylet a mennyiben a szerződésileg elvállalt visszteher értéke az átadott ingatlan értékénél kisebb, mint ajándékozási szerződés illetékezendő. (19544/1897. sz.)