Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

36 Curiai bíráskodás. Mihályt megverette, vagy a mint a tárgyalás alkalmával előadatott, megverte, arra való tekintettel, hogy a választást védő Korkocsáknak választói jogosultságát tagadásba vette, kérvényezők pedig ennek bizonyítására semmi adatot fel nem hoztak, figyelembe vehető nem volt; tekintve ,hogy a kérvényezők arra nézve, hogy az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 9. c) pontjára alapitott érvénytelenségi okra vonatkozóan felhozott abban a cselekményben, hogy Erdős Sándor lelkész a templom előtt a kereszt mellett a választókat maga köré gyűjtvén, lázitó beszédben felhívta őket, hogy Szentiványira szavazzanak, Szentiványi akár részeslett volna, akár abba előzőleg vagy kifejezetten beleegyezett, ténybeli adatot egyáltalán meg nem jelöltek ; tekintve, hogy a kérvényezők az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 16. pontjára alapitott érvénytelenségi okra vonatkozóan tényként azt adják elő, hogy a választási elnök a katonaság és csendőrség túlkapásait Szentiványi érdekében tűrte és a Pásztory pártnak a szavazási helyiséggel való érintkezését megakadályozta, hogy a katonaság — nyilván a választási elnök rendeletére — a Pásztory-pártot a kijelölt útról elterelte és ez okból több választó a Szentiványi-pártra ment át, hogy a katonaság választókat a kordonon át nem bocsátott és hogy a katonaság visszaélései ellen emelt panasz eredményre nem vezetett, ezek a panaszok azonban nem alkalmasak a jelzett törvényszakasz 16. pontjában megjelölt érvénytelenségi ok alapjául szolgálható tényálladék megállapitására, mert a kérvény egyetlen tüzetes tényadatot sem terjeszt elő arra nézve, hogy miben állottak a választási elnöknek azok a rendelkezései, melyek a Szentiványi-párt iránti részrehajlására vallanának, jelesül nem nyújt tényadatokat arra, nézve, hogy hol, mikor és mily módon akadályoztatott meg a Pásztory párt érintkezése a szavazási helyiséggel; hol, mikor és miként gátoltattak,, a Pásztory-választók a szavazati jog gyakorlatában, sőt azt, hogy a Pásztory-párt a kijelölt útról a választási elnök rendeletére tereltetett el és ez által több választót elveszített, a kérvény határozottan nem is állitj a, ily tényadatok részletes megjelölése nélkül nemcsak hiányzik az alap, de még a lehetőség is ki van zárva annak a mérlegelésére nézve, hogy a. választási elnök a törvényben reá ruházott hatáskör és a választások szabadsága érdekében az 1899 : XV. t.-cz. 154. §-ában felvett rendelkezéseket azzal a világosan látható czélzattal szegte meg, hogy a választáseredménye a képviselő javára meghamisittassék, a kérvényezők által előterjesztett az a tény, hogy Erdős Jenő E. Nagy Imre bizalmi férfit bántalmazván, ez a választási helyiségből eltávozott, érvénytelenségi ok alapjául azért nem szolgálhat, mert a belügyministerium által ide áttett szavazási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy R. Nagy Imre, mint a Pásztory-párt részéről megnevezett bizalmi férfi, a választás napján 10 órakor tisztéről lemondván, és a választási helyiséget elhagyván, a küldöttségi elnök felhívta az ellenjelölt ajánlóit uj bizalmi férfi jelölésére, ez a felhívás azonban eredménytelen maradván, a küldöttségi elnök Pásztory választói közül akart bizalmi férfit kijelölni, de egyetlen választó sem jelentkezvén, részére bizalmi férfi kijelölése lehetetlenné vált. Mindezeknél fogva sem Szentiványi Gyulának a feltétlen érvénytelenségi okokra vonatkozóan felhozott tényekben való részessége és