Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. azokba való beleegyezése, sem a választási elnöknek törvényellenes eljárása tekintetében a vizsgálat és bizonyitás alapjául szolgálható tényadat nincs, minélfogva a kérvényben előterjesztett és érvényesített érvénytelenségi okok figyelembe vehetők nem voltak. Minthogy pedig kérvényezők az imént részletesen elősorolt feltétlen érvénytelenségi okok és ezek kapcsán felhozott tények tekintetében az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 10. pontjára nem hivatkoztak, és igy ezen feltétlen érvénytelenségi okokat, mint viszonylagos érvénytelenségi okokat nem érvényesítették és ily minőségben alkalmaztatni nem kérték, ezek a feltétlen érvénytelenségi okok és tények mint viszonylagos érvénytelenségi okok és tények sem vehetők mérlegelés alá. A mi már most az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 11. a)} b), c) pontjai alatt felhozott tényeket illeti, ezek a tények a választás érvénytelenítését csak akkor vonhatnák maguk után, ha jelzett tényekkel kapcsolatos szavazatoknak mérlegelésével megállapittathatnék, hogy Szentiványi Gyula az érvényes szavazatoknak többségét el nem nyerte. Minthogy azonban az idézett törvényczikk és szakasz 11. a), h), c) pontjaira alapított érvénytelenségi okokra vonatkozóan felhozott tények kapcsán a jelen ítéletet 5., 6. és 7. pontjai alatt előadottak szerint, a kérvényben tüzetesen csak négy oly választó jelöltetett meg, kiknek szavazatai közül az 1899 : XV. t.-cz. 4. §-a értelmében kettő Szentiványi Gyula szavazataiból levonandó és kettő Pásztory Árkád Sándor szavazataihoz hozzáadandó volna és pedig Szentiványi szavazataiból levonandó volna Orosz Vazul szavazata, kit Rába László szolgabíró kényszeritett, hogy Szentiványira szavazzon és Selyebi Gyula szavazata, ki Szilágyi Tihamér •albiró megfélemlítése folytán szavazott Szentiványira, ellenben Pásztory szavazataihoz hozzáadandó volna Himmer Ignácz szavazata, kit Ilosvay Gusztáv szolgabíró, katonákkal mindaddig letartóztatott, mig a Pásztory párt le nem szavazott és igy őt a szavazati jog gyakorlatában megakadályozta és Tirpák György szavazata, kit Rába László szolgabíró megfélemlített és ezzel a szavazati jog gyakorlatában meggátolt, mert Pásztoryra akart szavazni; minthogy továbbá Szentiványi Gyula, a belügyministeriumtól megszerzett általános választási jegyzőkönyv szerint 1498 szavazatot kapott s ekként ha ebből a fenti két szavazat, Orosz Vazul és Selyebi Gyula szavalata, érvénytelennek elfogadtatnék is, még mindig 1496 érvényes szavazat marad, ellenben ugyanazon jegyzőkönyv szerint Pásztory Árkád Sándorra 779 szavazat esett és ekként szavazatainak száma akkor is, ha a fenti két szavazat (Himmer Ignácz és Tirpák György szavazata) a 779-hez hozzáadatik csak 781-et tesz ki, és minthogy ezek szerint abban az esetben is, ha kérvényezőknek fentebb részletesen megjelölt tényállításai valóknak elfogadtatnak, az érvényes szavazatoknak általános többségét Szentiványi Gyula nyerte el: ennélfogva a bizonyítási eljárásnak, mint feleslegesnek, mellőzésével a kérvény elutasítandó volt. stb.