Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 35 Mindkét fél előterjesztéseinek és érveléseinek gondos mérlegelése alapján a választást védő meghatalmazottja részéről a kérvénybeli kérelem ellen emelt kifogás elvettetett, mert a kérvény a képviselőválasztás érvénytelenségének kimondását, illetőleg annak megállapítását kérvén, högy az érvényes szavazatok többségét az ellenjelölt kapta meg, a kérelemnek ebből a tartalmából kétségtelen, hogy az nem egységes és feloszthatlan, hanem bár egymással kapcsolatos, de egymástól elkülöníthető két önálló részből áll, mely magában foglalja ugy a képviselőválasztás érvénytelenségének kimondása, mint a szavazatok többségének az ellenjelölt javára megállapítása iránti kérelmet; az a körülmény pedig, hogy a kérelemnek ez az utóbbi része elejtetett és Pásztory javára az érvényes szavazatok többségének megállapítása nem kívántatott, nem zárja ki azt, hogy a választás érvénytelensége kimondathassék, a mint a viszonylagos érvénytelenségi okok elejtése a feltétlen érvénytelenségi okoknak mérlegelését sem zárná ki. Mellőzendők voltak továbbá a kérvényezők meghatalmazottja részéről a szóbeli tárgyalás alkalmával felhozott uj tények az 1899 : XV. t.-cz. 23. §-a alapján azért, mert azok a tények, a melyek alapján a választás érvénytelenítése kéretik, már a kérvényben felsorolandók és a 70. §. értelmében a kérvény a tárgyalásnál uj érvénytelenségi tényekkel ki nem egészíthető, a mi természetes is, mert a tény megjelölése nélkül az érvénytelenségi ok tartalom nélküli állítás, mely az eljárás elrendelésére törvényes alapot nem nyújt. Ezek előrebocsátása után tekintve, hogy a kérvényezők arra nézve, hogy az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-nak 2. és 6. pontjaira alapított érvénytelenségi okokra vonatkozóan felhozott cselekményekben Szentiványi Gyula részes volna és különösen arra nézve, hogy Szentiványi a jelen Ítélet 1. és 3. pontjai alatt megnevezett egyéneket a panaszolt szavazatvásárlás és etetés-itatás cselekményének elkövetésére reábirta, azaz ennek a cselekménynek elkövetésére szándékosan közreműködött vagy ennek a cselekménynek elkövetését közreműködése által lehetővé tette, illetőleg megkönnyítette, avagy hogy e cselekményekbe előzőleg és kifejezetten beleegyezett, a kérvényben oly ténybeli tüzetes adatot, melyből a részesség vagy beleegyezés okszerüleg következtethető volna, egyáltalán fel nem hoztak, a tárgyalás alkalmával előterjesztett az a körülmény pedig, hogy a megnevezett körjegyzők és korcsmárosok vesztegetése és etetés-itatása Szentiványinak akaratára és tevékenységére vezethetők vissza, ily általánosságban és minden támogató tüzetesebb adat megjelölése nélkül mérlegelés alapját nem képezheti, mert nincs semmi támpont arra nézve, hogy Szentiványinak vitatott közreműködése a cselekmény elkövetésével okozati összefüggésben állana, már pedig ily tüzetes támogató adatok előterjesztése nélkül a Szentiványi és a panaszolt érvénytelenségi tények közötti kapcsolat helyre nem állitható ; tekintve, hogy kérvényezők arra nézve, hogy az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 4. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan felhozott abban a cselekményben, hogy Ilosvay Gusztáv szolgabíró Bogdán Jánost és Weinstein Hermant szavazati joguk gyakorlásában erőszakkal megakadályozta, Szentiványi akár részes lett-volna, akár abba előzőleg és kifejezetten beleegyezett, a bizonyítás alapjául szolgálható ténybeli adatot fel nem hoztak, az a panaszolt tény pedig, hogy Szentiványi Korkocsak 3*