Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 155 kezik, hogy a képviselő a panaszolt kifejezéseket, melyek a létminimumról és progressiv adóval némiképen kapcsolatba lettek volna hozhatók, önállóan használta. y < Szerinte tehát a kérvényben IV. a. panaszolt és az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 8. pontjában megjelölt érvénytelenségi oknak tényálladékát alkotó tény bizonyitva lévén, a választást érvénytelennek kimondani és a képviselőt s a többi választásvédőket a költség megfizetésére kötelezni kérte. A képviselő meghatalmazottja mindenekelőtt kiemelte, hogy ő semmit sem ismert be, a képviselő pedig kihallgatásakor kész volt elmondani, miről beszélt. Azután birálat alá vette a kérvényezők által csatolt okiratokat és kiemelte, hogy a Sceopul József ellen hozott és csatolt Ítélethez nincs csatolva az indokolás és csak az állapitható meg, hogy az Ítélet 1897-ben hozatott, az itélet egymagában véve azonban a tanura nem kizárási ok, hogy Pintyucza Lőrincz, a csatolt bizonyítvány szerint is, nem elmebeteg, a postacsomag feltörése pedig, a mi régen követtetett el, miután ő postaalkalmazott volt, nem mondható feltétlenül vagyon ellen irányuló bűncselekménynek, hogy a Stern Béni ellen uzsora vétség miatt hozott itélet nem jogerős, a 7. NB. a. csatolt itélet kihágásban mondja Stern Bénit vétkesnek, a bemutatott községi bizonyítvány pedig nem az 1899 : XV. t.-cz. 89. §-nak megfelelő okirat s azonfelül a tekintetben, hogy Tóti községen kivül Sternnek másutt vagyona nincs, hitelt nem is érdemel, mert ennek bizonyítása Tóti község elöljáróságának hatáskörébe nem tartozik. De szerinte a felsorolt tanuk, ellen, a megjelölt okiratok alapján, kizá rási okot formálni nem is lehet és vallomásuk, tekintettel a fennforgó többi körülményekre, mérlegelendő. Abból, hogy valaki a beszéd tartalmára nem emlékszik, még nem következik, hogy a tanú nem vallhatná azt, mikép ez vagy ama kifejezés abban nem foglaltatott. A védelem tanúi nem negatív tanuk, határozottan vallanak arra nézve, hogy a képviselő a panaszolt kifejezéseket nem mondta. Ellenben Buzinkay Jenő tanú fiatal segédjegyző, kinek politikai ambitiója van, értesült a rágalmazó hirlapczikkekből, hogy Szatmári izgat, és a midőn a beszédben semmi izgatást nem talált, hiányos és helytelen jegyzetei alapján maga állította össze a beszédet és beküldte a főszolgabírónak, a ki azonban azt magánértesitésnek vette, annak alapján eljárást nem indított és tartalmát illetően nem is tudott vallomást tenni. Ifj. Borsos József 18 éves fia már koránál fogva sem alkalmas megfigyelésre. Gruicza Jenő tanú előbb Szatmári Mór főkortese volt, azután áttért örley Kálmánhoz s ezzel járt. Tamás László a nagy távolság miatt a programmbeszédet, főleg a nagy lárma miatt, nem is hallhatta s azonfelül valamennyi tanú a panaszolt kifejezéseket egymástól eltérő szöveggel adta elő. Kéri tehát a kérvényt bizonyíték hiánya miatt elutasítani és kérvényezőket költségben marasztalni.