Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

134 Curiai bíráskodás. a) & választási elnök a választás alatt a Teleki-pártról mindig ugy nyilatkozott: >>a mi pártunk«, b) a záróra kihirdetése után s annak letelte előtt, a Seján-párti választókat a szavazás megkezdése előtt megállapitott helyről, a pap kertjéből más helyre, a tanitó udvarába hivatta, ott katonasággal körülvétette s ezzel megakadályozta, hogy a záróra eltelte előtt visszamaradt Seján-párti választók a katonaság által körülvett társaikhoz csatlakozzanak ; sőt a záróra után jelentkezett Seján-párti választók az állandó tartózkodási helyről a választási elnök által meghatározott helyre is rendőri fedezettel kisértetvén, lehetetlenné tétetett, hogy a helyben lakó Seján-párti választók a záróra után jelentkezett többi föl vonuló szavazókhoz csatlakozzanak és szavazati jogukat gyakorolják. A tárgyaláson kérvényezők ezt a tényt olyanul kivánták érvényesíteni, a mely a kérvényben nem idézett és csak a tárgyalásnál felhívott 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 26. pontjában körülirt érvénytelenségi oknak állapítja meg tényálladékát és az ekkép megakadályozott választók közül példaképen kettőt neveznek meg, u. m. : Rapaport Gedajlót ökörmezei lakost, a ki négyszeri próbálkozás ellenére sem juthatott szavazáshoz, noha a záróra előtt is akart szavazni, — és Lax Marku Beér ökörmezei lakost, a kit a csendőrség erőszakkal tartott vissza a szavazástól s a kit egy ökörmezei csendőr puskatussal előbb mellbe, aztán hátba ütött, ugy hogy elesett. Megtette a választási elnök azt is, hogy az ekként összegyűjtött és katonasággal körülvett választókat kettős sorokba állíttatta és megszámlálta, hbgy tudja hány szavazata van még a Seján-pártnak. Mindezek által a választási elnök a 3. §. 11. a) pontját sértette meg. Nem tartotta meg az elnök az egyes községek szavazási rendjére vonatkozó törvényes szabályokat, a mennyiben Tarujfalu község Seján-párti választóit önkényesen a záróra utánra utasította, abban a véleményben, hogy a 38 órán át tartott várakozásba beleunnak és a Seján-párti választók száma ezzel is csökkenni fog. Ennél a pontnál is hivatkoznak a kérvényezők a kérvényben nem idézett 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 26. pontjára s ezt a tényt olyanul kivánták érvényesíteni, mely a most emiitett törvényhelyben körülirt föltétlen érvénytelenségi oknak állapítja meg tényálladékát. Mindezeknek a tényeknek a bizonyítására a kérvényezők tanukat neveznek meg. III. Ebben a csoportban kérvényezők a kérvényben 101 választót jelölnek meg névszerint, a kik a választási elnök által szerintük jogosulatlanul utasíttattak vissza, illetve jogosulatlanul fogadtattak el, előadják, hogy : 1. Lajovics Márton a szinevéri névjegyzék 218. t. alatt tévesen Lajovics Moskónak van bejegyezve s a külön jegyzék 218. t. a. e miatt utasíttatott vissza, bár ugyanaz és más ily nevü nincs. 2. Koszty János Mihocsin 129 alatt jogellenesen utasíttatott vissza (és így tovább 3—62. alatt). A most 37—39., 48—50., 53—62. a. felsorolt szavazatokat kérvényezők gr. Teleki Gyula szavazataiból leszámítani kérték. 64. Szmoranik Ivanu Andri szavazott II. 504. a. gr. Telekire a rókamezei névjegyzékben 104. a. felvett Szmozanik Iván helyett.