Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. foglaltatnak, a kik már évekkel azelőtt meghaltak, hogy tehát (következéskép) a használt névjegyzék a törvényes követelményeknek megfelelőleg kiigazítva nem volt. A kérvényezők maguk sem állítják, hogy a választási elnök az 1901. évre összeállított, neki átadott névjegyzéket mással cserélte volna ki, annak a panasznak a megvizsgálása pedig, hogy a törvényszerűen előirt kiigazítás az 1901. évre összeállított névjegyzékre vonatkozólag szabályszerűen nem foganatosíttatott, a m. kir. Curia hatáskörébe nem tartozik. II. A választási elnök kiküldése az 1874: XXXIII. t.-cz. 58. §-a értelmében a központi választmány hatáskörébe tartozván, és az ezen kiküldésre vonatkozó eljárás, kapcsolatban az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ában felsorolt érvénytelenségi okok egyikével sem állván: kérvényezőknek a választási elnök kiküldetésére alapított panasza figyelembe nem vehető. III. Ha az ellenfél többségének a 28. §. alapján czélzott megállapítására a 3. §. 27. pontja hivatik fel> akkor eme többség megállapítására törvényszerű adat gyanánt csak az a le- és hozzászámitás szolgálhat, a mely a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10,, 11., 12., 13., 14., és 25. pontjaiban meghatározott eseteken kívül egyéb alapokon foghat esetleg helyet a 4. és 5. §§. szerint. Ellenesetben magát a 28. §-ra alapított kérelmet a m. kir. Curia elvileg mellőzi, annak daczára, hogy bizonyos szavazatoknak érvénytelenítése tekintetében a bizonyítási eljárás egyébként elrendeltetett.l) IV. Nem ütközik a 23. és 70. §§-ba kérvényezőknek az az eljárása, a mely szerint a kérvényben közelebbről meg nem nevezett választók számát a tárgyaláson leszállítván, az utóbbi, leszállított számú választókat név szerint tüzetesen megjelölik, — feltéve, hogy a képviselőre kevesebben szavaztak, mint a mennyi számú szavazat a kérvényben eredetileg érvénytelenítendő gyanánt szám szerint általánosságban említve volt,2) viszont a 23. és 70. §§-ba ütközik a fenti eljárás, ha kérvényezők a kérvényben már eredetileg kevesebb számú érvénytelen szavazatot jelöltek meg a nevek hozzátétele nélkül. A kérvényben ekként előterjesztett tényállás határozatlan. V. A 28. §-ra alapított kérelem elesvén, a választásvédők részéről benyújtott ellenkérvény csak annyiban bir sulylyal, a mennyiben az ellenjelöltre adott némely szavazat érvénytelenítését s ekként azoknak az ellenfél szavazataiból való levonását eredményezheti. ') Lásd: Madarász Imre (9. I.), dr. báró Dániel Tibor (12. II., III., IV., V.), Enyedi Lukács (16. III.), Örley Kálmán (17. II.), dr. Beck Marczel (26. II.), gróf Teleki Sándor (27. I., 2. bek.), dr. Szivák Imre (30. III., IV.), dr. Nosz Gyula (48. II.), Jakabffy István (51. XI.), Jovanovics István (52. I.) 3) Nem egészen congruens a törvénynek egész határozottan kidomborodó ama alapgondolatával, a mely szerint a tényálladék minden részének a legteljesebb határozottsággal ki kell tűnnie magából a kérvényből. Innen van, hogy még a mellékletekből sem egészithető ki a kérvénynek a 3. §. illető pontjaira vonatkozó érdemleges tartalma, holott pedig a mellékletek a kérvény mellett feküsznek. Nem lehet azonban rájuk tekintettel lenni, mert a kérvényezők a mellékleteket alá nem irták. Bárha tehát a szavazási jegyzőkönyv közokirat, ezt mint a kérvényen kivül lévőt, mint a kérvény mellett el sem fekvőt, utólag a kérvény érdemleges tartalmának alkatrészévé tenni közvetve nem szabad.