Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 121 20. Dr. Lendl Adolf esete *) (3. §. 2., 3., 4., 6., 8., 10. p., 23.. 70. §§.) I. A 3. §. 6. pontjára alapított érvénytelenségi ok tekintetében nem elegendő általánosságban annak előterjesztése, hogy a választók különböző időkben és különböző korcsmákban etetve és itatva lettek, hanem már a kérvényben egyénenként megnevezendők maguk az etetett-itatott választók. II. A tulajdonjog intézménye elleni izgatás tényálladékát még valósága esetén sem állapítja meg annak a hangoztatása, hogy a képviselő megválasztása esetén a nagybérlők kezein lévő közalapítványi birtokok az egyes lakosoknak kisebb parczellákban 30 évi bérletekben kiosztatnak. III. A takarékpénztári adósok választói jogának gyakorlására jogellenes befolyást vagy fenyegetést egyáltalában nem tartalmaz a jelölt részéről annak kijelentése, hogy győzni fog és kell is győznie, mert van két hatalmas oszlopa, a két . pénzintézet, mert ez a kijelentés a pénzintézetek pártfogásolásán kívül egyebet nem tartalmaz. IV. A feltétlen érvénytelenségi tények gyanánt felhozottak viszonylagos érvénytelenségi okok tényálladéka gyanánt nem érvényesíthetők, hogyha a kérvényezők egyszersmind a 3. §. 10. pontjára is nem hivatkoztak. ítélet: 544/1902. c. b. sz. A kérvény elutasittatik stb. Indokok: Kérvényezők a választást a kérvényben az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2., 3., 4., 6. és 8. pontjai alapján támadják meg és a választás megsemmisítését kérik. Kérvényezők meghatalmazottja a nyilvános szóbeli tárgyalás alkalmával a kérvény tartalmával egyezően I. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan tényként azt adja elő : 1. hogy Badescu Aurél bázosi tanító Vlezsik Pál és Vacurescu János sziklási tanítók előtt beismerte, hogy Lendl Adolf neki 100 koronát adott azért, mert az egyházi énekkarral programmbeszédekor dalokat énekeltetett, ebből a dalároknak is juttatott és ezért lekötelezve érzi magát Lendlre szavazni, 2. hogy Pán Miklós theési lakos 100 koronát kapott kölcsön a temesrékási I-ső takarékpénztártól azzal a kikötéssel, hogy Lendlre szavazzon ; 3. hogy Lendl Kiszetón járván Ivanovits Döme kiszetói korcsmárosnak aláírási ivet adott és távozásakor egy vele volt német négy koronát adott itatásra az aláírók részére ; 4. hogy Jován György Crisán Teofil előtt kijelentette, hogy Maghieru György kortes neki azt az ajánlatot tette, ha Lendlre szavaz, pénzt szerez neki a rékási takarékpénztárnál és 5. hogy Bálint György saját beismerése szerint Maghieru Györgytől fuvarköltségre 1 frtot és a választás után Stitzltől 1 frtot kapott, vasúti költsége pedig oda-vissza 50 krt tett ki. Mindezekre nézve kérvényezők tanukra hivatkoznak, nyilatkozatokat csatolnak és a tanuk kihallgatását kérik. II. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 3. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan kérvényezők meghatalmazottja tényként azt adja elő : ") Vál. Temesrékás, 1901. október 2-án. Kérvényezők Stanits Iván és társai-