Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

122 Curiai bíráskodás. 1. hogy dr. Lendl Adolf a választás előtt az első temesrékási takarék­pénztár és a temesrékási népbank igazgatóival és tisztviselőivel arra a megegyezésre jutott, hogy a takarékpénztár, illetve a népbank az adó­saikra pressziót gyakorolnak és különösen az adósaikat azzal fenyegetik meg, hogy a kölcsönöket felmondják; a részletfizetésre halasztást nem engedélyeznek, a helyiségeik bérlőinek a bérletet felmondják, ha Lendl Adolfra nem szavaznak, a kölcsön felmondásokat pedig visszavonják, ha Lendlre szavaznak; hogy továbbá Lendl állandóan Schön Ferencz és Stitzl Jakab igazgatókkal és a többi intézeti tisztviselőkkel járt és igy az általuk kifejtett presszióról tudott; 2. hogy négy takarékpénztári ember (Schön Ferencz, Stitzl Jakab, Bernhardt Gyula és Radujanczu János) volt Lendlnek a választásnál bizalmi embere és ezek a választók megfélemlítése czéljából a szavazásnál a Joanovitsra szavazókat feljegyezték (és hasonlók 3—27. alatt). Mindezekre a kérvényezők tanukra hivatkoznak, nyilatkozatokat csatolnak és a tanuk kihallgatását kérik. III. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 4. pontjára alapitott érvénytelenségi okra vonatkozóan kérvényezők meghatalmazottja tényként azt adja elő : 1. hogy midőn Joanovits szeptember 22-ikén Jezvinbe bevonult, a Lendl-pártiak a felvonulást erőszakosan meggátolni akarták és csak a Joanovits-párt higgadtsága folytán nem volt összeütközés, de Topolo­veczig üldözték őket, midőn pedig szeptember 25-ikén Hittyiáson bevonult, verekedést provokáltak; hogy továbbá Joanovits programmbeszédére a választók bejönni nem mertek, mert a Lendl-pártiak agyon verés­sel fenyegették őket és hogy végre a szeptember 29-én programm­beszéd után a hazatérő Joanovits-pártbelieket és ezek közül több egyé­nenként megnevezett személyt Lendl és választói megtámadták és meg­verték és ezen támadásokban Lendl .személyesen résztvett és a válasz­tókat további kihágásra felhivta stb. (2—5. alatt). Mindezekre nézve kérvényezők tanukra hivatkoznak, nyilatkoza­tokat csatolnak és a tanuk kihallgatását kérik. IV. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 6. pontjára alapitott érvénytelenségi okra vonatkozóan kérvényezők meghatalmazottja tényként azt adja elő : 1. hogy Muráriu Vincze beismerte Nikoluevits Gyula előtt, hogy Berariu Gejtyin szeptember 29-én két fertály pálinkával a választókat itatta, még előbb pedig Lendl Raviczán járván, jelenlétében egy takarék­pénztáritisztviselő 15 frtot adott Stoja Miklósnak az itatásra stb. (2—3. alatt). Mindezekre nézve kérvényezők tanukra hivatkoznak, nyilatkoza­tokat csatolnak és a tanuk kihallgatását kérik. V. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 8. pontjára alapitott érvénytelenségi okra vonatkozóan kérvényezők meghatalmazottja tényként azt adja elő, hogy Berariu Gejtyin főkortes, Lendl Ígéretére hivatkozva, többekelőtt kijelen­tette, hogy ha Lendl megválasztatik, az egyes bérlő kezén levő közalapit­ványi birtokok az egyes rakoviczai lakosoknak 30 évre kiosztatnak. Ennek bizonyítására tanukra hivatkoznak. Ezek után kérik a választás érvénytelenítését és a költségek meg­ítélését. Választás védő meghatalmazottja a kérvényezők által érvénytelen­ségi tényként előadottak valóságát egyenként tagadásba véve, különösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom