Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 79 241. Az 1894: XII. t.-cz. hatályba lépte előtt okozott kár megtérítése és járulékai iránt indított ügyben, büntetésre irányuló indítvány hiányában, a bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás. (A kir. ministerium 1898 január 5-én. 1897. évi 69429. I. M. sz. a.) 242. Ismeretlen tettesek által okozott mezei kár megtérítése iránt a •olt felelős csőszök ellen indított ügyben az eljárás bírói útra tartozik. A kir. ministerium : Minthogy ugy a közigazgatási, valamint a birósági eljárási iratokból kitűnik, hogy felperes követelését nem a mezei kárt elkövetett tettesek ellen kihágási utón, hanem a volt csőszök elleni polgári uton érvényesítette, a kik állítása szerint, a köztük fennállott szerződés értelmében az ismeretlen tettesek által neki okozott mezei kárt megtéríteni tartoznak ; és minthogy e szerint ezen ügyben tisztán polgári természetű követelés elbírálásáról van szó : ennélfogva, — tekintettel az 1898 : XVIII. t.-cz. 225. §-ára — az eljárást a biróság hatáskörébe kellett utalni. (1897 márczius 24-én 1897. évi 15542. I. M. sz.. a.) 243. Lóherének volt haszonbérlő által állítólag jogtalan elhordása miatt támasztott követelés iránt indított ügyben az eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. (A kir. ministerium 1896 június 4., 1896. évi 30601. I. M. sz. a.) 244. Osztatlan közös tulajdonosok közül azokkal szemben, a kik a kisajátítási tárgyalásra nem jelentek meg, a kártalanítási ár megállapítása bírói hatáskörbe tartozik. Kisajátításnak az ingatlan osztatlan része, a közös tulajdonosok egyikének osztatlan illetősége, nem lehet a tárgya. A kártalanítási ár valamennyi tulajdonostársra egységesen állapítandó meg. A kir. ministerium : A kereskedelemügyi m. kir. minister 1897. évi deczember 8-án 71.972. szám alatt hozott határozatával a kártalanitási árt a tárgyalásra meg nem jelent közös tulajdonosokkal szemben az 1881. évi XLI. t.-cz. 33. §-a értelmében megállapítottnak jelentette ki. A m. kir. Curia pedig 1898. évi november hó 2-án 4836. szám alatt hozott végzésével kimondotta, hogy a tárgyaláson meg nem jelent felekkel szemben a kártalanitási árnak megállapítása birói hatáskörbe tartozik. Ezek szerint a kereskedelemügyi m. kir. minister és a m. kir. Curia között ezen ügyben hatásköri összeütközés esete merült fel. A m. kir. Curia álláspontjának elfogadásával, a tárgyaláson meg nem jelent közös tulajdonosokkal szemben a kártalanitási árnak megállapítását a birói hatáskörbe kellett utalni és pedig a következő okokból: A kisajátítás tárgyát, annak czéljánál fogva és az 1881. XLI. t.-cz. rendelkezései szerint is, csak valamely meghatározott terület, tehát valamely egész ingatlan vagy annak testileg meghatározott és elkülönítendő része képezheti, nem pedig az ingatlannak valamely testileg osztatlan része, tehát a közös tulajdonosok egyikének osztatlan illetősége ; a kisajátítási kényszer is csak valamely meghatározott terület és nem valamely