Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

80 A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. osztatlan rész megszerzésére terjedhet és a kisajátítási eljárásban az oly kényszereszközök, a melyek valamely osztatlan résznek kisajátítását eredményeznék, helyt nem foghatnak. Ennek megfelelően kell tehát a bizottság előtti eljárásban a mulasztásnak az 1881 : XLI. t.-cz. 36. §-a szerint beálló következményeit is értelmezni. Áll ez kétségtelenül a kisajátítási tervre nézve, a mely, ha ellene a bizottsági tárgyalásnál csak egy társtulajdonos tesz is kifogást, az egész ingatlanra nézve hatóságilag megállapítandó. De a kártalanítási árt is csak valamennyi tulajdonostársra nézve egységesen lehet megállapítani, mert a kártalanítás is a kisajátítási eljárásnak egy lényeges, az eljárás befejezéséhez szükséges részét képezi, ugy, hogy ha a kártalanítási kényszereljárásnak egyes társtulajdonosokkal szemben való elkülönített lefolytatása megengedtetnék, ez egyes társtulajdonosok osztatlan illetőségének kisajátítását eredményezhetné ; következik ez nevezetesen az 1881 : XLI. t.-cz. 61. §-ából, a mely a kártalanítást a kisajátítás véglegesítésével szoros kapcsolatba hozza, és a mely szerint, ha a kártalanítási eljárásnak az egyes társtulajdonosokkal szemben elkülönített befejezése meg volna engedve, az az eredmény állhatna elő, hogy azoknak a társtulajdonosoknak osztatlan illetősége, kik a kártalanítási árnak velük szemben a 36. §. értelmében történt jogerejü megállapításától számított hat hónap alatta végrehajtást kérték, ki volna sajátítva, mig a többi társtulajdonosokkal szemben, a kiknek irányában elkülönített kártalanítási határozat hozatott, a kisajátítási terv és kártalanítási határozat hatályát veszthetné. Hozzájárul ezekhez, hogy a bizottság előtt való tárgyalásnál egy tulajdonostárs felszólalása és kifogásai folytán a kisajátítási terven változás tehető s e változás kétségtelenül kihat a tárg}^aláson meg nem jelent tulajdonostársakra is ; és minthogy a kisajátítási terven eszközölt változás befolyással lehet a kártalanítási árra is : ezt a tárgyaláson meg nem jelent társtulajdonosok által az eredetileg a megváltozott kisajátítási tervnek megfelelőleg felajánlott mennyiségben elfogadottnak tekinteni sem lehet. Ha tehát az osztatlan tulajdonostársak egyike a bizottsági tárgyaláson a kisajátítási terv, s a felajánlott kártalanítási ár ellen felszólal és kifogást tesz, tekintettel főként arra, hogy az ezt tenni elmulasztókra az 1881. évi XLI. t.-cz. 36. §-a ugy a kisajátitási terv, mint a kártalanítási ár tekintetében egyenlő következményt szab, a tárgyaláson meg nem jelent társtulajdonosok a felszólaláshoz és kifogáshoz csatlakozottaknak veendők, minek azután az a jogszerű következménye, hogy ilyen esetben a kártalanítási ár az 1881. évi XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott eljárás utján állapítandó meg. Végül figyelembe veendő az is, hogy ha a kisajátítás tárgyát képező ingatlan többeknek határozatlan arányú tulajdona, az ingatlan egyes jutalékainak kártalanítási ára a tulajdonosok közt fennforgó arány meghatározása előtt meg sem állapitható és annak megtörténte után volna csak megállapítható, hogy mennyi illetné meg a tárgyaláson meg nem jelent tulajdonosokat a felajánlott és elfogadottnak tekintett árból s mennyi azokat, kiknek jutalékára vonatkozóan az ár csak a kártalanítási eljárás utján állapittatik meg, holott a kisajátitási eljárás az egyes tulajdonostársak jutalékának megállapítására módot nem nyújt.