Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 208. Kerítés helyreállítása iránt szomszédok közt támadt ügyben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A kir. ministerium: M. Pál czeglédi lakos azon kérelemmel fordult özegléd város tanácsához, hogy szomszédja F. Károly az ingatlanaik mesgye-vonalán álló és elpusztult keritésnek helyreállítására köteleztessék. Czegléd város tanácsa 274/1896. szám alatt hozott határozatával panaszost kérelmének érvényesítésével birói útra utasitotta ; mert azon kérdés, hogy a kerítést melyik telek tulajdonosa tartozik helyreállíttatni, magánjogi elbirálás alá tartozik. Erre panaszos panaszolt ellen a kerítés helyreállítása végett a czeglédi járásbÍróságnál keresetet inditott. A nevezett járásbíróság azonban 9641/1896. szám alatt hozott végzésével hatáskörét leszállította. Az előadott tényállás szerint a jelen ügyben nem közrendészeti szempontból megállapított s közigazgatási uton érvényesítendő valamely közigazgatási kötelezettség érvényesítéséről van szó, hanem a vita tárgyát az képezi, hogy az elpusztult kerítést a szomszédok közül melyik tartozik helyreállíttatni. Ezen, a szomszédok között felmerült vitás kérdés pedig tisztán anyagi magánjogi természetű, a melynek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezeknél fogva jelen ügyben az eljárást a bíróság hatáskörébe kellett utalni. (1897 július 22-én 40268/1897. T. M. sz. a.) 209. Zsidótemetőül használt területnek magántulajdonba visszabocsátása és azért pénzbeli kártérítés iránt inditott ügyben birói hatáskörbe tartozik az eljárás. A kir. ministerium: özv. N. Antalné nyitra-emőkei lakos a csiffári 124. számú telekjegyzőkönyvben A 1. sor-, 976. hrsz. alatt felvett fekvőségből állítólag a csiffári zsidó hitközség által elfoglalt, körülárkolt és temetőnek használt terület-részért fizetendő 40 forint kártalanítási összeg s járulékai iránt a verebélyi kir. járásbíróságnál keresetet inditott és a zsidó hitközség képviseletében V. Joachim megidézését kérte. V. Joachim, miután a csiffári zsidók hitközséget nem képeznek, ezen hitközség perbeidézését kifogásolta. A kir. járásbíróság, felperes kérelmére, azon indokolással, hogy felperes a tényleg temetőként használt földet vissza nem foglalhatja, Bars vármegye alispánját megkereste, hogy felperes kártalanítása iránt közigazgatási uton intézkedjék, esetleg pedig a csiffári zsidókat hitközség szervezésére kényszerítse, mely perbevonható legyen. Az a kérdés, hogy a földterületért követelhet-e felperesnő pénzbeli kártérítést és ha igen, kitől, valamint az is, hogy a kérdéses területet felperesnő visszakcvetelheti-e és kitől, mint magánjogi vitás kérdés, bírói útra tartozik : s ennek folytán a bíróság van hivatva megítélni azt is, hogy alperes perbeidézése helyesen történt-e, avagy szervezett hitközség hiányában nem lettek volna-e a csiffári izraeliták, mint magánszemélyek, egyenként perbe vonandók ; a miért is ezen ügyben a további eljárást a bíróság hatáskörébe kellett utalni. (1892 június 17-én 15180/1892. I. M. sz. a.) S*