Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 63 előbb elszántotta. Ezért ellene a felperesek sommás visszahelyezést kértek. A perlaszi kir. járásbiróság a biróság tárgyi illetékességét hatáskör hiányából leszállította és a pert beszüntette, mert ugy találta, hogy a peres felek szántóföldjeit elválasztó mezei dülőut vált vitássá és igy, figyelemmel az 1894 : XII. t.-cz. 36. és következő §-aira, valamint a 94 .§-ának d) pontjára, úgyszintén a 103. §-ára, a közigazgatási hatóságok vannak hivatva intézkedni. Az antalfalvi szolgabiró annak megállapitása után, hogy a felek földjei közt a vitás területen mezei dülőutnak helye nincsen, tehát mezei dülőut elszántása fenn nem forog : viszont a közigazgatási hatóság tárgyi illetékességét szállitotta le és a feleket a kir. birósághoz utasitotta. Az ekként felmerült hatásköri összeütközés eldöntésénél a szóban forgó perek elintézését a kir. birósághoz kellett utasitani azért, mert a birói hatáskör leszállításának oka gyanánt felhozott az a körülmény, hogy a peres felek szántóföldjeit elválasztó dülőut vált volna vitássá, a közigazgatási uton tartott nyomozatok szerint elesett és igy az eljárás, tekintettel az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §. 5. m) pontjára, a kir. járásbiróság hatáskörébe tartozik. (1896 január 22-én, 1896. évi 3154. I. M. sz. a., 1895. évi 102828. I. M. sz. a.) 202. A községi térképen dülőutnak feltüntetett, de évek óta magánosok birtokában levő területet a közigazgatási hatóság nyilvános ut nyitása vagy régi ut helyreállítása czimén sem vonhatja el a magánfelek birtokából, mihezképest a közigazgatási hatóság ilyen irányú határozata ellen a birói ut (sommás visszahelyezési per) nyitva áll. A közigazgatási hatóság csak a már fennálló utak felett bir felügyeleti joggal. Tényállás: Id. E. F. gyulavári lakos a gyulai járás szolgabirája előtt a község határában levő földbirtokáról a község régi térképén látható, azonban évek óta teljesen felszántott és B. F. birtokához foglalt dülőut megnyitását kérvén, a nevezett szolgabiró, a megtartott helyszini szemle s tárgyalás eredményéhez képest, a kérdéses 'utat megnyitotta s azt az érdekelt közbirtokosság használatába bocsátotta, mely határozata II. és III. fokulag is helybenhagyatott. A II. fokú határozat meghozatala után azonban B. F. a kérdéses utterületre vonatkozólag id. E. F. és Gyulavár község közlakossága ellen a békés-gyulai kir. járásbiróság előtt birtokba helyezés iránt indított keresetet; a nevezett királyi biróság azután a szóban levő utterületnek felperes birtokába, illetve használatába való visszabocsátását itéletilegj ki is mondotta, mely birói Ítélet ellen felek részéről semmiségi panasz nem adatott be. A kir. ministerium; Ezen ügy elintézése a biróság hatáskörébe tartozik ; mert a B. F. által az 1877: XXII. t.-cz. 11. §-ának 9. pontja alapján a békés-gyulai kir. járásbiróság előtt 1886. évi július 15-én 278, K. p. p. szám alatt folyamatba tett sommás visszahelyezési kisebb polgári peres ügyben 1886. évi július 26-án tartott tárgyalás alkalmával megállapittatott, hogy azon terület, a melyen id. E. F. panaszára a