Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 57. Azok a keresetek, melyek a volt kczgyám ebbeli hivatala meg­szűnte után, mint magánszemély ellen, saját cselekvéséből felmerülő és saját vagyonát érintő felelősségénél fogva indíttatnak, a polgári bíróságok hatás­körébe tartoznak. (Semmitőszék 1879 április 17-én 7788. sz. a.) 58. Ha a gyám álíal előterjesztett számadások felett hozott elsőfokú gyámhatósági határozat jogerőre nem emelkedett és az érdekelt gyámoltak nagykorúakká váltak, a számadások megvizsgálása és tételeik megállapí­tása bírói uíra tartozik és a nagykorúvá vált gyámolt kifogásait kereset alakjában tartozik előterjeszteni. (Curia 1890 deczember 18-án 5085. sz. a.) 59. A vagyontalan és munkaképfelen szülőknek köztekintetekbei a leszármazók által leendő eltartása kötelezettsége esetén, a tartás összegét a gyámhatóság csak akkor állapítja meg, ha a kötelezett kiskorú, különben a határozathozatal bírói útra tartozik. (Curia 1899 április 29-én I. G. 182. sz. a., F. IV. k. 449. 1. Hasonló Curia 1900 szeptember 21-én 296. sz. a.. F. V. k. 63. 1.) 60. Ha a szülők egymástól különválva élnek és gyermekeik eltartásáról nem intézkednek, az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségét melyik szülő legyen köteles viselni, a gyámhatóság van hivatva határozni. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik és a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Mindazokban az esetekben, a melyekben a gyermektartás kérdésében a biróság nem határozott, az 1894 : XXXI. t.-cz. 96. §-a értelmében a kiskorú gyermekek tartási dijának megállapitása a gyám­hatóság hatásköréhez tartozik, miből okszerűen következik, hogy a gyermektartás megszüntetése kérdésében is a gyámhatóság van hivatva határozni. Az 1881. LIX. t.-cz. 39. §-ának b) pontjába ütköző semmiséget követtek el tehát az aisóbiróságok az által, hogy a polgári biróságok hatósága elé nem tartozó jelen ügyben a keresetet elfogadták és ennek érdeme felett Ítélkeztek, miért is a hivatalból figyelembe veendő ezen körül­ménynek fennforgása folytán az idézett t.-cz. 40. §-a értelmében a fenti módon határozni kelett. (Curia 1902 november 25-én 4708 sz. a. Hasonlóan döntött 1903 május 30-án I. G. 56/1903 sz. a. sommás perben hivatkozással az 1877 : XX. t.-cz. 13. §-ára és az 1869 : II. t.-cz. 25. §-a alapján az 1902 évi 10902 I. M. sz. a. hozotfc m. kir. ministertanácsi határozatra. Eszerint ez az elv áll akkor is, ha a nő ideiglenes nőtartás iránt indit pert a férje ellen és egyúttal a nála maradt gyermekek részére követel tartás­dijat.) 5. Egyházi viszonyok, lelkészek, tanitók. 61. Plébániára vonatkozó kegyuraság létezése és az ebből folyó jogok és kötelezettségek elismerése iránt indított ügyben az eljárás közigazga­tási útra tartozik. Ha az elsa eredeti kegyúri viszony létrejette közigazgatási uton meg­állapítást nyer, közigazgatási uton állapítandó meg az is, hogy a kegyúri jognak ki az alanya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom