Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

200 A polgári törvénykezési rendtartás. 68—70. §§. már eredetileg sem lett volna a biztositó társasággal egy keresettel meg­perelhető. (1891 január 31-én 3482/1900. sz. a.) A m. kir. Curia: Helybenhagyja. (1891 október 1-én 928. sz. a.) 748. Felperes azzal, hogy a fizetésre irányzott kereseti kérelmét a tárgya­lás folyamán elejtve, alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy kereseti követelése a megjelölt ingatlanokból kielégíttessék, nem változtatta meg a kereseti kérelem jogalapját, hanem magát a kereseti kérelmet és pedig akkép, hogy azt lejebb szállította. E szerint a kereseti kérelem módosítása nem ütközik a perrendtartás 68. §. rendelkezésébe. (Curia 1893 márczius 29-én 6627. sz. a.) 749. Felperes keresetének jogalapját nem változtatta meg, midőn vála­szában előadta, hogy a gépeket, melyeknek hátralékos vitelárát az alperestől követeli, a részvénytársaságnak külföldön székelő igazgatósága rendelte meg. Budapesti tábla: Az alperességre vonatkozó, illetve a perbeidézés szabálytalansága miatt támasztott kifogást az elsőbiróság helyesen mel­lőzte, mert a kereskedelmi törvény 210 §-a, mely a külföldi részvény­társaságokat fiókintézeteik vagy ügynökségük bejegyeztetésére köte­lezi, ha üzleteiket a magyar korona területén saját czégük alatt kivánják folytatni, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a belföldi fiókintézet vagy ügynökség a külföldi részvénytársaságtól különböző jogalanyi­sággal felruházva nincs és mert a czégjegyzéssel megbizott belföldi kép­viselő a társaság nevében a biróság előtt felléphet és perbe idézhető. A kifejtettekből következik az is, hogy a stb. (mint fent). 1899 deczember 6-án 3325 1898. sz. a.) A m. kir. Curia: Helybenhagyja. (1900 október 19-én 485. sz. a.; *) 69. §. Felperes visszaveheti keresetét az alperes megidéztetése előtt feltétlenül ; az alperes megidéztetése után, de az ellenbeszéd előterjesztése előtt, csak a költség megtérítése mellett. E joggal a beavatkozó egyedül a beavatkozás tárgyára nézve élhet. 70. §. Felperes a megkezdett tárgyalás folyama alatt a pert bármikor leteheti, ha abban végitélet még nem hozatott. A perletétel ez esetben a per elvesztésével egyenlő hatálylyal bir, mi ellen csak perujitásnak van helye. Felperes azonban ugyan­azon tárgyat más jogalapon más perrel követelheti. Perletétel esetében tartozik a felperes a per birája által meghatározandó költ­séget az alperesnek megtéríteni. 750.^Ha*felperes ampert azért^tette le^merí alperest helytelen képviselet megjelölésével idézte perbe : felperes az érdemleges Ítélettel el nem döntött és a törvényes képviselet hiánya miatt megszűnt pert perújítás nélkül is újból megindíthatja. (Semmitőszék 1870 deczember 21-én 12493. sz. a.) 751. Az esetben, ha felperes keresetétől a főügyre nézve eláll, de a költ­ségek tekintetében azt fenntartja, az ezek iránti határozat Ítélet alakjában hozandó meg. (Semmitőszék 1873 május 21-én 6974. sz. a.) 9 Lásd a S. E. 31. §-ánál közölt határozatokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom