Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 68. §. 199 czimen (alperesnek átadott javakba fektetett hozomány) alapul. (Curia 1883 deczember 17-én 1207. sz. a.) 743. Ha felperes keresetét »kölcsönrőh< kiállított kötelezvényre alapította és válasziratilag ezt a tartozást áruk hitelezéséből származottnak állította, ebből a jogalapnak olynemü változtatását, mely a perrendtartás 68. §-ába ütköznék, következtetni nem lehet. (Curia 1885 szeptember 29-én 1-170. szám alatt.) 744. Habár felperes keresetében áruk vételárának megfizetését kéri, válasziratilag tett az a kijelentése, hogy a kereseti követelés az áruknak alperes veszélyére történt eladása következtében felmerült árkülönbözet: jogalapváltoztatást nem képez akkor, ha magából a keresethez csatolt könyvkivonatból kitűnik, hogy a kereset alapját nem vételárhátralék, hanem árkülönbözet képezi. (Curia 1889 március 20-án 252. sz. a.1! 745. Felperes keresetébsn^alperest megrendelt és átvett áruk vételárának fizetésére kérvén köteleztetni, az a körülmény, hogy a per során követelésének bizonyítására könyvkivonatra hivatkozott, jogalapváltoztatásnak nem tekinthető. (Curia L890 november 28-án <>90. sz. a ) 746. A tárgyalás folyamán'alperes érdemleges védelmének előterjesztése után érvényesített az a kérelme, hogy alperes kártérítés ezimén a kereskedelmi törvény 356. §. második pontja alapján a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és piaczi ár közt mutatkozó különbözet fizetésére köteleztessék, figyelembe nem jöhet, mert keresetében tényleges kárt követelt s kereseti kérelmétől alperes érdemleges védelmének előterjesztése után eltérni s a kár követelése alapját megváltoztatni a perrendtartás 68. §-a értelmében többé jogában nem állott. (Curia 1890 február 27-én 1022 1890. sz. a.^ 747. Perjogi gyakorlatunk szerint a már tárgyalás alatt álló keresetnek ujabb személyekre, azok pótlólagos perbeidézése melletti kiterjesztése, csak azon esetekben van megengedve, melyekben a kereseti igény elbírálása csupán valamennyi érdekelt perbenállásával lévén eszközölhető, az alaki jog a még perben nem álló, de a per tárgya iránt szintén érdekelt személyeknek perbeidézését szükségessé teszi. Budapesti tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja azért, mert a fenti eset jelenleg nyilván fenn nem forog, és mert különben is a B. és V. czég, melynek irányában felperes a keresetet a neheztelt végzés meghozatalának alapjául szolgáló kérelem értelmében kiterjeszteni kivánja, a keresetben alperesként megjelölt N. B. E. B. társasággal a kereset tárgyát képező követelésre nézve, felperesnek tényelőadása szerint, közös kötelezettségben nem állván, nevezett B. és V. czégnek a keresettel folyamatba tett perben alperesként pótlólag leendő perbeidéztetése annál kevésbbé foghat helyt, mivel az, a jelzett körülményre való tekintettel