Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

194 A polgári törvénykezési rendtartás. 64—65. §§. bér fejében alperesnek fizetett. A kereset végkérelme szerint tehát felperes keresete nem valamely jogviszony önálló megállapítására, hanem a jogviszonyból folyó igény megvalósítására, vagyis alperes fizetési kötelezettségének megállapítására irányul, ezt az igényét pedig felperes, mint az elsőbiróság Ítéletének indokaiban helyesen ki is van emelve, akár keresőleg, akár beszámítás utján, megállapítási kereset nélkül is érvényesítheti. Jogviszony megállapítása iránti keresetnek tehát annál kevésbé lehet helye, mert ez a megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek nem mutatkozik, mivel felperesnek kereseti álláspontja szerint is, a kereset beadásakor a lejárt részletek tekintetében alperes ellenében már a szerződés teljesítéséhez s illetve az általa teljesítettnek állított túlfizetések visszaköveteléséhez is joga volt. (1902 január 22-én. 51. sz. a.) A m. kir. Curia : Helybenhagyja. (1902 május 6-án 2012. sz. a.) 716. A baleset által okozott sérülés kezelésének befejezése előtt a biztosítottnak még nem lévén joga arra, hogy a biztosító által vitássá tett kártérítési kötelezettsége alapján egy számszerűleg meghatározott követelést érvényesíthessen, jogállapotának biztosítása czéljából a biztosító ellen praejudicialis keresetet indíthat. Indokok : A biztosítási szerződés tartalma szerint : a biztosítottat érhető baleset ahhoz képest, hogy végeredményében a biztosított rokkantságát és illetve munkaképességének állandó csökkenését, vagy pedig csupán ideiglenes keresetképtelenségét idézi elő, más-más követelésre szolgáltat alapot; és az állandó, vagy múlékony munkaképtelenségért járó kárpótlás kiegyenlítése a társaságtól csak az orvosi gyógykezelés befejezte után követelhető. Minthogy ily körülmények között a baleset stb. (mint fenn). (Curia 1902 deczember 19-én 597. sz. a.) ') 65. §. Minden keresetlevélnek, mely írásban nyujtatik be, küUapján kiteendők : •a) a bíróságnak, melyhez a kereset intéztetik, neve és székhelye ; b) a »kereset« szó, s az eljárás módja ; c) az ügyfelek nevei az előbbi §. utasításához képest ;\ d) a kereset tárgyának rövid kivonata, a főkötelezettség vagy követelt összeg szabatos kitételével ; e.) a képviselő ügyvéd neve és lakhelye. 717. Az a körülmény, hogy felperesnek a kir. tábla ítélete elleni felebbezvénye ügyvédjének ellenjegyzésével ellátva és küllapján annak neve s lakhelye kitéve nincs, mint egyszerű ügyvédi mulasztás, a felebbezvény visszautasítására alapul nem szolgálhat. (Semmitőszék 1879 szeptember 23-án 16,627. sz. a.) 718. Az a körülmény, hogy rendes perben az ügyvéd a viszonválaszí ellenjegyezni elmulasztotta, ha az elleniratot s a későbbi periratokat ellenjegyzésével ellátta, hivatalból észlelhető semmiségi esetet képez. (Curia 12517 1881. sz. a.) ') (A sommás iigvekben indítandó megállapítási keresetre vonatkozó eseteket lásd az 1893. XVIII. t-ez. 16. §-nál.)