Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

180 A polgári törvénykezési rendtartás. 60—63. §§. 651. Az eskü letétele körüli költségek megállapítására az eskü kivétele iránt megkeresett bíróság illetékes. (Curia 1889 május 2-án 3113. sz. a.) Hl. §. A hivatalos megkeresések, ha az országon kivül Ő Felsége többi országá­ban és tartományában, vagy más olyan külállamokban teljesitendők, melyekkel viszonosság áll fenn : közvetlenül az illető bírósághoz, illetőleg az államszerződésben kijelölt hatóságokhoz és közegekhez intéztetnek. Ilyen viszonosság nem létében a külállamok bíróságai közvetve a magy. kir. igazságügyi ministerium utján keres­tetnek meg. 62. §. Ugyanezen elvek szerint járnak el a hazai bíróságok, ha valamely jog­cselekmény teljesítése iránt az országon kivüli hatóságok által kerestetnek meg. Az eljárás azonban külföldiek vagy külföldi hatóságok irányában is a jelen törvény kezesi rendtartás szabályai szerint történik. £j 652. A bécsi tőzsde választott bíróságának végrehajtási végzései a hazai bíróságok által nem foganatosíthatók. (Semmitőszék 1879 január 24-én 2346. sz. a.) 653. Hazai bíróságaink nem létezőnek tekintik oly külföldi állam ítéletét, mely állam és Magyarország közt az ítéletek végrehajtására nézve nem létezik államszerződés, minélfogva a hitelezőnek, ha követelési igényének hazai bíróság által akar érvényt és ennek alapján kielégítést szerezni, az adóst külön kell perelnie az esetben is, ha külföldön már hozatott ítélet. (Curia 1887 május 18-án 209. sz. a.) 63. §. A viszonosság fennállását valamely külállammal, kétség esetében, azon tél tartozik igazolni, kinek érdekében ^megkeresés történik. Ő Felsége többi országai és tartományára nézve ilyen igazolás nem szükséges. 654. A perrendtartás 63. §-a szerint a jogviszonosság fennállását csak azon esetben tartozik a fél igazolni, ha az illető külföldi hatóságnak közvetlen megkeresését kéri. (Semmitőszék 1870 szeptember 1-én 7552. sz. a.) 655. A »Korán« és az azon alapuló török birodalmi törvények szerint az idegenek az ottomán alattvalók utáni örökösödésből teljesen kizárvák, a nemzetközi viszonossági elv szoros alkalmazása azt hozza magával, hogy az osztrák-magyar monarchiában a török alattvalók is a magyar alattvalók utáni örökségek s hagyományokban való részesülésből kire­kesztessenek. (Semmitőszék 1874 május 30-án 8169. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom