Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

168 A polgári törvénykezési rendtartás. 52. §. a szerződés létrejötte helyén levő külföldi bíróság illetékességét kiköthesse. (Budapesti Ítélőtábla 1899 augusztus 21-én 898. sz. a.) 595. A perrendtartásnak azon intézkedése, hogy a felek egyező akarattal valamely általuk kijelölt bíróságra ruházhatják a per eldöntését, csakis a hazai bíróságokra vonatkozik, aminőnek a bécsi tőzsdebiróság nem tekinthető. Az ügylet létesítésében közbenjáró megbízott hatásköre, külön felhatalmazás hiányában, ki nem terjed arra, hogy megbízóját valamely kikötött bíróság elé állithassa és rendes birói illetékességétől elvonja. (Debreczeni ítélőtábla ]891 július 21-én 105. sz. a.) 596. Nincs törvényintézkedés, mely a belföldi részvénytársaságot eltiltaná attól, hogy az általa külföldön kötött ügyletből felmerülő perre a szerződés létrejötte helyén levő külföldi bíróság illetékességét érvényesen kiköthesse; mert: a peres felek az A) alatt csatolt szerződésben, mely alperes által tett nyilatkozat szerint Bécsben jött létre, annak XXV. pontja szerint megegyeztek abban, hogy abból a szerződésből kifolyó esetleges perekre nézve, minden más bíróság kizárásával, a bécsi bíróság legyen illetékes és igy kikötötték a bécsi biróság illetékességét ; mert nincs törvényintézkedés, mely a belföldi részvénytársaságot eltiltaná attól, hogy az általa külföldön kötött ügyletből felmerülő perre a szerződés létrejötte helyén levő külföldi illetékességet érvényesen kiköthesse ; és mert az a szerződési kikötés, mely szerint a felek egy eleve kijelölt biróság illetékességének vetik alá magukat, mindkét fél érdekében kikötöttnek lévén tekintendő, attól egyoldalulag egyik sem térhet el. (Budapesti Ítélőtábla 1899 május 25-én 768. sz. a.) A m. kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik ; mert az 1868 : LIV. t.-cz. 8. és 53. §-ai a szerződés megszüntetése iránti perekre kizárólagos birói illetékességet nem állapitanak meg ; ehhez képest az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ának 4. pontjában emiitett esetek egyike sem forogván fenn. a másodbiróságnak végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (1899 augusztus 21-én 898. sz. a.) 597. Magyar állampolgár idegenekkel kötött ügyleteiből eredő pereire nézve alávetheti magát külföldi biróság illetékességének olykép, hogy az ily kikötés, mint a szerződés lényeges feltétele, kölcsönös kötelezettséget állapit meg, melytől egyoldalúan egyik fél sem állhat el. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1900 február 27-én 48/1900. sz. a.) (Az előző esetek részben ellentétben állanak egymással. A kérdés elbírálásánál az 52. §. a) és b) alatti esetek szorosan megkülönböztetendők egymástól. Az a) esetben alávetésről van szó, vagyis arról, hogy az adós alávetette magát a felperes (hitelező) szabad tetszése szerint választandó bármely rendes polgári bíróságnak szerződésileg, ellenben a b) pontban választott bíróságról van a szó. Míg az aj esetben a felperes jogosítva van akár a kikötött bármely biróság előtt, akár a törvény szerint illetékes